Folyóiratok

Kalangya, XII. évfolyam (1943. március 15) 3. szám

Reményik Sándor: Vissza ne élj!

Ha ajkadon majd újra zeng a Himnusz,
S a zászlót ismét Te veszed kezedbe:
Zászlóval és Himnusszal halkan élj,
S vissza ne élj vele!
A Himnuszt mély, szemérmes áhítattal
Zsolozsmázd – szinte hangfogóval csak,
S a zászlót úgy illesd nyilvánosan,
Mintha volna árva, kicsi szalag,
Színháromság, titokban bujdosó –
Fiókok rejtekén rejtőzködő,
Pókhálós kincs – a győztes lobogó.
S esküdj, hogy Te nem leszel az soha,
Aki mások ősi javára tör –
Rabból és páriából lettél ember s szabad,
Nem lehetsz börtönőr.
Polgár voltál, s mint polgár harcos is,
Sok szürke éven át –
S minden kis lépésed önvédelem –
Józanul becsüld meg a katonát,
S ha igazság lesz a határokon túl:
Legyen határokon innen is az,
Különben egyet fordul a kerék –
S egy új tél mindent újra behavaz.