Folyóiratok

Kalangya, XI. évfolyam (1942. május 15) 5. szám

Muhi János: Somogyi Imre: Kertmagyarország felé

Apostoli lelkületű népi író műve a Magyar Élet kiadásában megjelent „Kertmagyarország felé” c. könyv. Ritkán olvashatunk olyan könyvet, amelynek írója [237] annyira tisztán és mélyen látja a népi problémákat, mint Somogyi, aki maga is a népből való, a nép, a falu életét éli és – mint könyvében írja – kerékpáron járja az országot, fáradhatatlanul magyaráz, oktat, előadásokat tart. Nem csak elméleti, hanem gyakorlati úton is terjeszti tanításait a nép körében, amelyek minden figyelmet megérdemelnek.
A „Kertmagyarország felé” egész sor olyan ötletet tartalmaz, amelynek megvalósítása feltétlen hasznára válna népünknek. Somogyi – mint sokan mások, akik előtt tisztán állnak népi kérdéseink, – a gazdasági élet átalakulásában látja a népibb Magyarország kialakításának lehetőségét. A példák egész sorával támasztja alá azon állítását, hogy problémánk egy része a rosszirányú gazdálkodásra vezethető vissza. A búza-kukorica termésváltó nem ad életlehetőséget annyi embernek, mint amennyi ugyanazon a földön kifizetődőbb termeléssel az eddiginél magasabb életszínvonalon élhetne. A háború utáni időkben Magyarország nem tudja állani a versenyt mezőgazdasági termelés terén azokkal az államokkal, amelyek gépi erővel hatalmas területeken olcsó termelési költséggel termelhetnek gabona magvakat és olajosnövényeket és ezért sürgeti, hogy mielőbb térjünk át a kertgazdálkodásra, amellyel nemcsak a mezőgazdasági termelés kifizetődősége fokozható az eddigi négy-ötszörösére, hanem a mostanival jóval több munkáskéz is foglalkoztatható. Magyarországnak Somogyi szerint egész Középeurópa konyhakertjévé kellene válnia. Ezt a hasura gazdálkodás révén tartja elérhetőnek. A hasura nádból, gyékényből, vagy más hasonló anyagból készült takaró, amellyel a kertész a kora tavaszi és késő őszi, valamint a nyári jégverések ellen megvédi a konyhakerti növényeket. Hasura-gazdálkodással az eddiginél néhány héttel korábban dobhatna piacra primőröket a magyar mezőgazdaság, aminek gazdasági téren felbecsülhetetlen jelentősége lenne. Somogyi néhány gazdatársával több faluban már meghonosította a hasura-gazdálkodást és mint könyvében írja, mindenütt a legjobb eredményeket érte el. Igen életrevaló ötletet közöl ezzel kapcsolatban az öntözés olcsó megoldására.
Somogyi a kertgazdálkodás ismertetésével felveti a népi élet egész sor problémáját. Ez érthető is, hiszen a szociális bajok, amelyekből annyi más fakad, a társadalmi osztályok közötti határok, az egyke ugyancsak jórészt a gazdasági kérdésekkel függ össze. Somogyi egyik példáját, amely egyúttal a legjobban igazolja az író állításait, érdemes ideiktatnunk: Délbaranyában, a hírhedt egykés vidéken, Mattyon, a háború után egy grófi birtokon, amelyet addig csak legelőnek használtak, néhány élelmes bácskertesi származású kertészkedő család telepedett le. A bácskertesiek feltörték a legelőt és néhány év alatt az addig hasznavehetetlennek hitt földön virágzó kertgazdálkodást honosítottak meg. Rövidesen már ők látták el az egész környéket konyhakerti veteményekkel és néhány év alatt megvagyonosodtak. Ezen a példán okulva ma már az egész környék kertgazdálkodással foglalkozik nagy eredménnyel.
Somogyi könyvét el kellene olvasnia minden gazdának és mindenkinek, aki a nép problémáival foglalkozik, mindenkinek, aki azt akarja, hogy úri Magyarországból népi Magyarországgá legyünk. [238]