Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Folyóiratok

Vissza

Kalangya, XI. évfolyam (1942. március 15) 3. szám

Csuka Zoltán: Gombos György: A bukovinai székelyek hazatelepítése – újabb tennivalók
Gombos György annak a magyar fiatalságnak soraiból való, amely már hosszú idő óta rendszeresen foglalkozott a külföldi magyarok hazatelepítésének kérdésével s melynek egyik legszebb álma volt az a nap, amikor ez a hazatelepíthetés megindulhatott. A magyar Külügyi Társaság ifjúsági csoportjában egész sereg ilyen lelkes ember hallgatta az előadásokat s ezek sorában foglalt helyet Gombos György is. Csak természetes, miikor a külföldi magyarokat hazatelepítő kormánybiztosság megalakult, Gombos György szívvel-lélekkel jelentkezett az úgynevezett aprómunka végrehajtására s mikor a bukovinai székelyek hazatelepítése megkezdődött, járt Bukovinában, a székely falvakban, alaposan megismerte a hazatelepítendő székelyeket s ezenkívül hosszú hónapokig lenn dolgozott a hazatelepítés gyakorlati munkájában, Bácsvidéken. Gombos György nemcsak a hazatelepítés belső munkájában vett részt a budapesti kormánybiztosságon és a kormánybiztosság újvidéki kirendeltségén, hanem mint m. kir. gazdasági felügyelő hónapokig állandóan a telepeket járta és a hazatelepítés legfárasztóbb, legtöbb ideget és körültekintést kívánó gyakorlati [139] munkáját is végezte. Ha valaki tapasztalatból szól hozzá a hazatelepítéshez, Gombos György ezt teheti.
Ezért érdemes gondos és lélekkel megírt munkáját elolvasni. Teljes és színes képet kapunk ebből a kis kötetből a hazatelepítés minden részletéről és minden kérdéséről. Gombos György visszapillantást vet a bukovinai székelyek történetére, majd részletesen leírja a bécsvidéki telepítést, és a legpontosabb helyzetképet adja az eddigi telepítésről. Mindazok, akik végleges és megbízható képet óhajtanak kapni a bácsvidéki telepítésről, sok haszonnal forgathatják ezt a kis könyvet.
Különösen érdekes és megszívlelésre méltó a kötetnek az a része, amely a hazatelepítés újabb tennivalóiról szól. Gombos György – mint annyi jó magyar ember – a bácsvidéki telepítést csupán a hazatelepítési mozgalom első részének, bevezetőjének tekinti és reméli, hogy ez a munka hamarosan folytatódik. Vitéz Nagy Iván dr. adatai alapján áttekintést nyújt a világ magyarságáról, s számba veszi, hogy honnan lehetne még magyarokat hazatelepíteni. Arra a megállapításra jut, hogy a hazatelepítés ügye ma már európai távlatot kap, s az utókor vonna felelősségre bennünket, ha a mai világátrendeződés nagyszerű folyamatával együtt a külföldön élő magyarság hazatelepítésének kérdését nem oldanánk meg.