Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Folyóiratok

Vissza

Kalangya, XI. évfolyam (1942. március 15) 3. szám

Csuka Zoltán: Gergely Pál: Székelyföld mindig zöld
A Székelyföldet igazán csak az erdélyi magyar irodalom hozta közel a magyarság szívéhez; a Székelyföld lelke szólalt meg az erdélyi magyar irodalomból. Sajnos, a Délvidék még ma sem ismerheti eléggé Erdélyt, ezt a tőlünk oly soká hermetikusan elzárt drága magyar földet. Épp ezért tesz nagy szolgálatot Gergely Pál dr. népszerűen megírt kis kötete, amely a Székelyföldről ad könnyen áttekinthető képet, a Székelyföldről és székelyeiről. Az elmúlt húsz esztendő sorsáról ad képet Gergely Pál, a példaadó híres székelyekről ír, a Székelyföld nagynevű magyar szülötteiről, akik a magyar szellemi életben oly sokat cselekedtek. Külön fejezet szól a Székelyföld ifjúságának a Csonka országban eltöltött 23 évéről s arról a székely mozgalomról, amely az elszakíttatás éveiben is komoly és nem lankadó munkával készült a visszatérésre. A székely egyetemi ifjaknak nagy rész jutott ebből a munkából, amelynek központja az Erdélyi Férfiak Egyesületében volt s vezetője mindhalálig nem kisebb ember, mint maga gróf Teleki Pál. Gergely ezután a székely nép szívét és lelkét mutatja be adomákban, jóízű történetekben s az egyes székely tájakat, városokat ismerteti, közöttük természetesen első helyen kincses Kolozsvárt. A délvidékiek részére külön kedves meglepetés az a fejezet, amely a bukovinai székelyek bácsvidéki letelepítésével foglalkozik. A délvidéki magyarság bizonnyal sok élvezettel s még több lelki haszonnal forgathatja ezt a kis kötetet, amely a székely nép szeretetével, igaz székely szívvel íródott – az egész magyar nemzet számára.