Folyóiratok

Kalangya, I. évfolyam (1932. június) 2. szám, 65–134 p.

Én jól tudom, ha vágtatunk is,
akárhogyan is, mindhiába,
és minden erőnk belevetjük
ebbe a szédüli rohanásba,
bár jól tudom, ha vágtatunk is,
akárhogyan is, mindhiába.

Párizs hizlal, hajrás a kedvünk,
az ifjúságunk bízva kerget,
az isteneket kinevetjük
és istenítjük a szerelmet:
Párizs biztat, hajrás a kedvünk,
az ifjúságunk bízva kerget.

Szembenézünk a jövendővel,
és legyűrnénk a jövendőnket.
„Előre hát!” és vágtatunk már,
pazarlón szórjuk az erőnket
az asszonyért. Az asszonyunkért
letepernénk a jövendőnket.