Folyóiratok

Kalangya, XIII. évfolyam (1944. március 15) 3. szám

A Kalangya hírei

A Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság az idén – mint már jelentettük – Óbecsén tartja rendes évi közgyűlését, amelyet országos jelentőségűvé avat, hogy azon részt vesz és felszólal dr. Szinyei Merse Jenő m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Társaság tiszteleti tagja. A közgyűlést az óbecsei kaszinó nagytermében tartjuk meg, s az elnöki megnyitót Kramer Gyula felsőházi tag, a Társaság elnöke mondja. Cziráky Imre főtitkár a Társaság tavaly végzett szellemi munkájának eredményeiről, Csuka Zoltán ügyvezető titkár pedig a Társaság szervezési eredményeiről, a Kalangya fejlődéséről, a könyvkiadás helyzetéről, valamint a Társaság anyagi viszonyairól számol be, egyben előterjeszti a pénztárosi jelentést is. Szirmay Károly az idei Ezüsttulipán és 500 pengős jutalom odaítélését hirdeti ki mint az erre a célra kiküldött bizottság elnöke. Napirenden szerepel még az elhunyt Kalamár Kálmán helyébe új rendes tag választása, indítvány a tudományos szakosztály megalapítására és az alapszabályok néhány kisebb jelentőségű megváltoztatása. Végül az esetleges indítványok zárják be a közgyűlést.
A közgyűlést irodalmi est követi. Bevezető beszédet dr. Deák Leó, Bács Bodrog vármegye főispánja, a Szenteleky Társaság társelnöke mond. Dr. Romhányi Gyula a hajdani Óbecse szellemi életéről beszél, dr. Draskóczy Ede pedig arról a szerepről, amelyet Óbecse a kisebbségi sors idején töltött be a Délvidék szellemi életében. Garay Béla, a kitűnő előadóművész délvidéki költők verseit szavalja, az óbecsei származású Lovász Pál, a pécsi Janus Pannonius Társaság főtitkára és a Szenteleky Társaság rendes tagja néhány becsei tárgyú versét mutatja be, Herceg János és Cziráky Imre saját elbeszéléseikből olvasnak fel, a péterrévei származású dr. Molnár Imre, a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára pedig becsei magyar szerzők dalait mutatja be.
A Szenteleky Társaság egyébként március 19-én Baján mutatkozik be, ahol a Liszt Ferenc Körrel együttesen rendez irodalmi és zenei estet. A bajai estet dr. Reök Andor bajai és szabadkai főispán, a Társaság társelnökének beszéde vezeti be, majd dr. Lukinich Imre, a Corvin-koszorús kiváló magyar történettudós, a Társaság tiszteleti tagja „Rákóczi Juliánna házassága” címen tart előadást. Az esten a Társaság két rendes tagja. Illés Sándor és Majtényi Mihály egy-egy elbeszélésüket olvassák fel, Csuka Zoltán, Hódsághy Béla és Timár Ferenc pedig verseikből olvasnak fel. Az estet dr. László Vince gimnáziumi igazgató beszéde rekeszti be.
Kiváló délvidéki irodalmi és tudományos esemény lesz március 24- 25- és 26-án Szegeden is. Itt a szegedi Dugonics Társaság, valamint a Délvidéki Szemle a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetséggel és a Szenteleky Társasággal együtt rendezi meg az első nagy jelentőségű délvidéki szellemi találkozót, a Délvidék és Szeged szellemi egybekapcsolódásának egyik fontos megnyilatkozását. 24-én irodalmi ankét lesz, melynek megnyitóját Sík Sándor egyetemi ny. r. tanár, a kiváló magyar költő mondja, Draskóczy Ede dr. a Délvidék irodalmáról tart előadást (felkért hozzászólók Csuka Zoltán, Herceg János, Lévay Endre, Petróczy István és Szirmay Károly), Vajtay István Szeged irodalmáról beszél s ehhez Baróti Dezső, Gergely Gergely, Madácsy László és Sándor István szólnak hozzá. Március 25-én közművelődési ankét lesz, amelynek bevezetőjét dr. Hankiss János VKM. államtitkár mondja, és ugyancsak ő elnököl. Dr. Hegedűs László, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség igazgatója a DMKSz munkáját és célkitűzéseit ismerteti.
Ugyancsak 25-én este a szegedi városháza közgyűlési termében irodalmi est lesz, melynek megnyitóját Sík Sándor mondja, a délvidéki írók közül pedig a következők, illetve műveik szerepelnek: Kosztolányi Dezső, Börcsök Erzsébet, Csuka Zoltán, Cziráky Imre, Dudás Kálmán, Fekete Lajos, Herceg János, Hódsághy Béla és Majtényi Mihály. A szegedi írók közül: Dugonics András, Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula műveiből mutatnak be, Sík Sándor és Sz. Szigethy Vilmos pedig saját műveikből olvasnak fel.
Március 26-án tudományos ankét lesz, tárgya: „A szegedi egyetem délvidéki küldetése”. Előadók: Halasy Nagy József: elnöki megnyitó, Kramár Jenő e. i. rektor: Mit nyújthat a szegedi egyetem a délvidéki ifjúságnak? Búza László: Miért van szükség a jogi fakultásra? Banner János: Archeológiai feladatok a Délvidéken. Bartucz Lajos: Embertani és fajbiológiai feladatok a Délvidéken. Bálint Sándor: Néprajzi problémák. Hadrovics László: A szlavisztika jelentősége. Hermann Egyed: Történeti feladatok a Délvidéken. Eperjessy Kálmán: A településtörténet problémái a Délvidéken. Kogutovicz Károly: Földrajzi és geopolitikai feladatok a Délvidéken. Kanyó Béla: Közegészségügyi problémák.
Az egyes ankéteket az egyetem aulájában rendezik.
A délvidéki szellemi találkozót a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetséghez tartozó Délvidéki Szépmíves Céh, a szegedi képzőművészek gyűjteményes kiállítása és a Nyilassy-emlékkiállítás vezeti, illetve zárja be. A kiállításokat március 19-én délelőtt 10 órakor nyitják meg a Kultúrpalota kiállítási termeiben. Megnyitóbeszédet mond Kramer Gyula, a DMKSZ elnöke, tárlatvezető Baranyi Károly, a Délvidéki Szépmíves Céh elnöke. A Nyilassy-emlékkiállítás tárlatvezetője Dorogi Imre festőművész, a szegedi képzőművészek kiállításának tárlatvezetője pedig Vinkler László festőművész.
A Szenteleky Társaság egyébként a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetséggel együttesen február végén Regőcén irodalmi estet rendezett, amelyen Cziráky Imre, a kitűnő délvidéki elbeszélő, Társaságunk főtitkára egyik elbeszélését olvasta fel. Illés Sándor szintén egyik elbeszélését mutatta be nagy sikerrel, mig Lázs Sándor, a nemrég feltűnt délvidéki fiatal poéta néhány költeményét olvasta fel a közönség tapsai mellett. A Társaság a DMKSZ-szel közreműködve ezeket az irodalmi esteket igyekszik a jövőben a többi bácskai kisebb községben is megrendezni. A megrendezés lebonyolításáért Cziráky Imre főtitkárt illeti elismerés.
*
Herczeg Ferencet, a magyar írófejedelmet, a Szenteleky Társaság díszelnökét súlyos csapás érte. Bátyja, Herczeg József, volt verseci gyógyszerész nyolcvankét éves korában Budapesten elhunyt. Március 4-én délután temeték. Herczeg Ferencen kívül az elhunytat felesége és leánya, Paula gyászolják.
*
A Főméltóságú Kormányzó Úr néhány magyar írónak és művésznek a Corvin-koszorút adományozta. A megjutalmazottak között van Lukinich Imre, a nagy magyar történettudós, aki délvidéki származású, és műveiben éppen a Délvidék múltjának kutatására tett hervadhatatlan szolgálatokat ennek a tájnak. Lukinichot a Szenteleky Társaság is tiszteletbeli tagjai közé választotta. Bácska és a magyar Délvidék közönsége örömmel értesül az ismert történettudós magas kitüntetéséről. A Kalangya Lukinich Imre érdemeiről külön is meg fog még emlékezni.