Folyóiratok

Kalangya, XIII. évfolyam (1944. március 15) 3. szám

Herceg János: Dr. Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt (1918–1921)

Dr. Knézy Lehel könyve a szerb megszállás első három esztendejéről szól, s az események, amelyeket az idő távlatából emlékezetünkbe idéz, nem szorosan Bajához kötöttek. Körülbelül hasonló események játszódtak le akkoriban az egész Délvidéken. A magyarság nem tudott belenyugodni a történelmi változásba, lojalitásáról nem tudta és nem is akarta meggyőzni az új honfoglalókat, ebből támadtak az összeütközések, a meghurcoltatások és a megaláztatások. A huszonhárom évi jugoszláv uralomnak kétségkívül az első három volt a legnehezebb időszaka. Az új államalakulat kezdetben képtelen volt egy korrekt és minden tekintetben odavaló tisztviselőgárdát toborozni. Olyan emberek is hatalomra kerültek, akikben a gyűlölet és a bosszú túltengett, és akik gyakran szabadjára engedték alantas indulataikat. A szerző elfogulatlanságát és jóindulatát bizonyítja, hogy felismerte ennek a kornak nacionalitásán túl forradalmi jellegét. A nagy változások sohasem mennek simán, a forradalmak mindenütt felhozzák azt a könnyebb fajsúlyú réteget, amely a víz színén úszik, és elpiszkítja tükörképét. Így szinte dr. Knézy Lehel könyvéből vonjuk le a tanulságot, hogy a nagy változások mindenütt teret engednek a „felelőtlen elemek” garázdálkodásának, és hiába minden emberiesség és jóindulat, gátat vetni a felelőtlenek garázdálkodásainak lehetetlen.
A dr. Knézy könyvében felsorolt „hatalmasok” között igen sok ismerősre akadtunk, akik a bajai háromszög kiürítése után itt kerestek menedéket, s akik az idők folyamán megcsendesedtek, és egyáltalán nem mutattak ellenséges magatartást a magyarsággal szemben. „Változnak az idők, változnak az emberek” – idézhetnénk az ismét korszerű jelmondatot. Vagy talán a hatalomban csalódtak?
De az idők és az emberek változásával nem tartott lépést – Dr. Knézy Lehel könyve szerint – a bajai magyarság. A legnehezebb időkben is nemcsak, hogy nem csökkent, de folyton erősödött nemzeti öntudata. S így az előttünk fekvő könyv nem vádirat, hanem emlékkönyv, a bajai magyarság hősi emlékkönyve. Ha egyszer megírják a Délvidék történelmét, úgy dr. Knézy Lehel könyve jó és megbízható forrásmunkául szolgál majd. Adatainak gazdagságán túl főleg tárgyilagossága, igazságszeretete, ahogyan az idegenben is elismeri a jó megnyilatkozásokat és az emberi érzületet, s a helyes történelmi szemlélet teszik igazán értékessé dr. Knézy Lehel könyvét.