Folyóiratok

Kalangya, XIII. évfolyam (1944. március 15) 3. szám

Berényi János: Id. Éber Sándor festőművész

Az alakuló bajai múzeum képgyűjteményén kívül a festőművészet maradandó és gazdag értékeit két bajai magánházban csodálhatja meg az idegen. Az egyik képanyag hagyaték. Nagy István csodálatos erejű, székely származású festőművész pompás képeinek megmaradt hagyatéka. Hányatott élet, de ihletett, igazi művész, sajátos, magyar alkotó szellem öröksége ez a sok-sok megragadó alkotás, amelynek egy részét a néhány évvel ezelőtt Baján elhunyt festőművész özvegye már a festő halála után szerezte vissza Romániából, Hollandiából és más helyekről. Nagy István különös művészegyéniség volt. Csak a munka és az alkotás érdekelte. Az ihlet lázával barangolta az országot, és festegette az elébe táruló tájakat. Képeinek értékesítésével nem sokat törődött. El-elhagyogatott belőlük egy-egy csomót valamelyik barátjánál vagy rajongójánál, és ez csak halála után került vissza özvegyéhez. A bajai Új utcai szerény lakásban várják ezek a képek a jobb időt, amikor egy hagyatéki kiállításon megismerheti a nagyközönség is a kiváló festő utolsó éveinek alkotásait.
A festőművészet másik otthona id. Éber Sándor háza. Itt még dolgozik, teremt az ecset. Az országos nevű freskófestő hatalmas alkotásainak, tervezeteinek csendes műhelye a Jókai utcai Éber-ház, ahol Baja város ma legnagyobb élő fia, a hatvannyolc éves Éber Sándor elismert tehetsége fiatalos tűzzel dolgozik. Évről évre újabb freskók tervei kerülnek ki a műteremből, hogy valamelyik templom vagy terem falainak örök értékévé váljanak. Legújabb nagy alkotása a bajai Szent József-templom oltára fölé tavaly készült el csodálatos és elragadó tökéletességében. Ez a freskó művészi megoldásában, gondolati mondanivalójában, színhatásában Baja város egyik legsajátosabb, örök ér[135]téke. A bajai Éber-házban, tulajdonképpen két művész dolgozik. Id. Éber Sándor tehetségét fia, ifjabb Éber Sándor és leánya, Éber Anna is örökölte. Éber Anna most Budapesten él. Elismert értéke a festőművészetnek. Ifj. Éber Sándor a bajai műteremben bámulatos termékenységgel kamatoztatja öröklött alkotókészségét. Méltatása külön ismertetésbe kívánkozik. Itt most id. Éber Sándor művészetéről, egyéniségéről és alkotásáról szólunk egypár szót.

[Kép 07] Éber Sándor: Szent Péter (olajfestmény, tanulmány a dusnoki nagyoltárképhez)

Id. Éber Sándor 1876-ban született Ráckeresztúron. A képzőművészeti akadémián Székely Bertalan tanítványa volt. Baján 1902-ben telepedett meg. Itt első műve, a tanulás allegóriája, a bajai Tanítóképző Intézetnek készült. Székely Bertalan műtermében szerzett tanulmányai mind Baján váltak képpé. Éber Sándor 1909-ben a Gróf Hunyady Nemzetközi Pályázaton egyházművészeti díjat nyert, utána egyéves olaszországi tanulmányútra ment. A freskó felé irányuló művészeti hajlamát az új olaszországi tanulmányok, az olasz egyházművészet alkotásainak lenyűgöző hatása érlelte és erősítette. Érett elmélyedésre valló tanulmányok egész sora tanúskodik a művész önálló fejlődésének egyre biztosabb és határozottabb irányáról. Egyik sajátos szellemi értéke az elmélyülés, a művész vitája, harca a tárggyal ezekben az években Éber Sándor tanulmányainak részletkidolgozásán már szembetűnő. Lírai természet, a lírikus ihlettsége, érzékenysége, ösztönössége él és rezeg képein, de lírája belehajlik az epikába még az alkotás csodálatos munkájának sejthető módszereiben is. Székely Bertalan egy vallomását és művészi hitvallásszerű nyilatkozatát magával vitte örök útravalónak az életbe a teljesen önálló, hálás tanítvány. A protestáns Székely egyik Mária-képének elkészítése idején valósággal katolikus teológussá lett. Maga említette egykori tanítványának, hogy lélekkel, hittel és érzéssel katolikus volt, és azzá is kellett tennie, amikor ezen a képén dolgozott. Mestere ajkáról ebben a vallomásban Éber Sándor a saját művészi felfogásának helyeslését érezte. Képei az ösztönös és lírai festő ihletett érintésű pillanatában születnek, de a részletek a végleges kidolgozás tökéletességéig a hihetetlen elmélyülésnek szinte révületszerű kutató és tanulmányozó kimunkálásában alakulnak. Ez a munka nem hideg adatszerzés vagy ismerethalmozás, minden részében ugyanaz az ihlettel áthatott mámor és izgalom, mint az eszmefogamzás perce.
A bajai lakossá lett Éber Sándor az olaszországi útról már nagy és szép tervek elképzelését hozta magával. Ezeknek részletei arcokban, vonalakban, színekben meg is voltak. Készültek valahová, de a háború előtt nem valósultak egésszé.
A freskó nagy magyar mestere csak az első világháború után ajándékozta meg alkotó szellemének egy-egy sajátos értékével a magyar templomokat és a bajai intézményeket. Megrendelést sohasem hajszolt, sokszor nem is vállalt. Az időnek alkotott, és ezért sohasem akarta kijátszani éppen az időt. Nem fogadta el határidős üzletnek a művészi munkát. A kép értékét becsülte annyira, hogy annak elkészítését inkább nem vállalta, ha azt csupán alkalmi ajándéknak szánták. Ahol elkésve határozták el, hogy templomi búcsú vagy a püspök látogatásának napjára megfestetik a szentély vagy a templomhajó boltozatát, ott Éber Sándor szegénységé[136]ben is inkább lemondott a kereset lehetőségéről. Átengedte nem a dicsőséget, hanem a munkabért másnak, mert az ilyen munka maradandó érték alkotásának tudatával úgysem jutalmazhatta meg az öntudatos művészt. Van a Délvidéken olyan templom is, ahol egy freskó Éber Sándoré, a többi másé. Nemcsak az alkotó érték, hanem az anyagmunka minősége is nemsokára maga beszél arról, hogy ki hallgatott a művészi lelkiismeret szavára: az, aki nem vállalta a megrendelés feltételeit, vagy az, aki nem a maga lelkiismeretének, hanem – munkadíjért – a feltételeknek engedelmeskedett.

[Kép 08] Assisi Szent Ferenc naphimnusza Id. Éber Sándor freskója a nagykanizsai templomban

De voltak olyan helyek, ahol Éber Sándor művészi lelkiismeretére bízták a feladatot. Itt mindenütt maradandó értékű alkotást bízott örök időkre az ecset. Nemcsak festékkel és anyaggal, hanem lelkiismerettel s a művész kötelezettségének tudatával és meggyőződésével is dolgozott. Nem nézte, hogy nagyváros, vagy kis falu templomának, boltozatának üres síkjára színesedik-e a kép. Így történt meg az, hogy egészen kis falvak s a városok külső részeinek templomai is nem csupán művészi, hanem technikai és anyagi értékben is igazi magyar freskót kaptak és őriznek évszázadokra. Id. Éber Sándor freskói díszítik a ciszterci rend bajai házának társalgótermét, a bajai belvárosi templomot, a Rókus-temető kápolnáját, a madarasi templom szentélyét, a pécsi és a nagykanizsai ferencesek templomának hajóját, a bácsborsódi, a szászvári, pellérdi, a kelebiai templomot, és a freskóművész legújabb s egyik leghatásosabb alkotásával, oltárképmegoldásával a bajai józsefvárosi templom szentélyének falát.
A művész családi háza kívülről nem is sejteti, hogy a legnagyobb magyar freskófestő otthona. Egy mellékutca egyszerű kis házában lakik a hatvannyolc éves festőművész. Belül sem hivalkodik elkápráztató berendezéssel ez a családi otthon. Egy kis szobája mindenesetre megragadja a látogatót. A mester fia, ifjú Éber Sándor nagy tehetségű festőművész gyűjtötte össze a környékbeli népművészet érdekes termékeit. A kis ház többi szobája berendezésében nem különbözik a polgári lakásoktól. De az udvari tágas és magas műterem melléképülete valóságos reprezentációs terem: ez a mester munkaterme és igazi otthona. Egy szüntelenül és ma is fiatalos tűzzel és lélekkel dolgozó művész életének és szellemének értékben és mé[137]retekben egyaránt nagy s a közönségnek és az időnek már átadott freskóalkotások művészi tervet, sorakoznak a meghitt, barátságos műterem falain és állványain is. Egy Krisztus-fej megdicsőült, győzelmes tekintettel emelkedik ki a műtermi képek sorából. A bajai ciszterci rendház társalgójának falára készült a háború után az emmauszi alkonyat evangéliumi jelenetének ez a freskója. A kép gondolata még Rómában érlelődött meg, csaknem másfél évtized múlva lett kész képalkotás. A két vitatkozó tanítvány között fölmagasztosultan emelkedik ki a Föltámadott szelíd alakja. A három beszélő személy mögött érdekes a háttérrész hangulat- és színmegoldása. Ez a kép később másolatban a bajai belvárosi templom szentélyének oldalfalára is elkészült.
A kupolák, boltívek és templom-apszisok sorában megragad a tolnai szentély hű modellje. Valóságban ez Éber Sándor legnagyobb felületű freskója. A barokk templom hangulatához alkalmazkodik, és 110 négyzetméternyi felületet foglal el a templomszentélynek az oltár mögötti falán. Mária mennybemenetelét ábrázolja csodálatos finom, rózsás színekkel.
Éber Sándor a barokk feladatok megoldásában különösen érvényesíthette rajztudását és kitűnő anatómiai ismereteit, noha alapjában véve nem barokk, hanem modern festő. A szászvári templom freskója harmincöt évvel ezelőtt készült, de felépítésével és töretlen színeivel azokat az eredményeket mutatja, amelyek felé a mai falfestészet törekszik. Megelőzte korát, s hogy mégsem a megtalált új irányvonalába sorakoztak alkotásai, annak egyik oka az, hogy a freskófestészet főképpen az egyházat szolgálja, és a magyar templomok legnagyobb része a barokkhoz alkalmazkodó formanyelvre kényszeríti a művészt. Tavaly a bajai józsefvárosi új templom ragyogó freskójának munkájában ismét magára talált. Csak önmagának és művészetének engedelmeskedett, szabadon mozoghatott a sajátjának vallott festői szemlélet világában és levegőjében. Id. Éber Sándor az új freskó mestere, ebben az alkotásban a gondolat, a felépítés, a színek és a vonalak bámulatos és el nem némuló hangján szólaltatta meg egyéni művészetét.
A műteremben látható tervek, tanulmányok, modellek, a nagy freskókon megörökített jelenetek, képcsoportok alakjai, színpróbái elárulnak egyet-mást a mindenkit izgató, érdekes műhelytitkokból. Az alkotás, alakítás lázában alakuló arcok képeinek sorában szembetűnik egy apostol arca már a tökéletes kifejezés végleges vonalaival. Mellette a Szűzanya mennybemenetelének színekbe magasztosított jelenete. Az öröm és a diadal tiszta fényében az eltűnő égi alak mozdulatlansága is szinte szálló és eleven lebegés. A műterem sarkában egy magasra feszített papiroson a kitárt kezű assisi szent extázisa zengi a Naphimnusz muzsikáját és a világra áradó szeretet szavát. Elnémítja a földön járó gondolatot a bajai Szent Rókustemető kápolnájának készített isteni ítélet képének tervrajza a Dies Irae sequentia szavainak színekbe, vonalakba öntött súlyos és megrázó komolyságával. Nem oly ijesztő, mint a Faust templomjelenete. Mária anyai érdeklődése és közelsége pártfogást ígér az ítéletre váró léleknek, de a végzetes pillanat képbe rögzített fönsége, komolysága megrendít, s érzékelteti a számadás szigorúságát a másvilág küszöbén. Néhány érett és higgadt színekkel ható portré és tájkép, a mester ecsetjének izgalommal ihletett, de nyugodtságra szorított vonalvezetése és színfoltozása valami képzettársítással Arany János mesteri leírókészségét juttatja a szemlélő eszébe. A Baján elhunyt Nagy István tüneményes festőművésznek, Tornyai Jánosnak, az Alföld híres festőjének, Mécs Lászlónak s több neves személynek arca emelkedik ki a portrék sorából. Ragyogó alkotás XI. Pius pápa arcképe, ezt a mester a kalocsai érsek megbízásából festette Rómában. Id. Éber Sándor megbízást kapott Horthy Miklós kormányzó, Bethlen István gróf, volt miniszterelnök és a vármegyei főispánok arcképeinek megfestésére is. Az arcképfestésben mindig a jellem és a jellegzetesség megszólaltatása foglalkoztatta, s képeinek értéke éppen az, hogy ecsetje nem a kifestésnek, hanem a megfestésnek munkáját végezte. Nem bókolt az arcnak, hanem megszólaltatta a lélek megtalált szavaival.
Visszatérésre szólít legújabb nagy alkotása, a bajai Szent József-templom freskója. A kép főalakjának megfestésére két terve is volt, s kár, hogy nem a többet és szebbet mondó elgondolást fogadták el. Ez különben csak a kép főalakját érinti, a tervezet, a keret s a teljes kép semmit sem vesztett mondanivalójának hatásából. Ez az alkotás igazi értékében szemlélteti a modern magyar freskóművészet hivatott és kivételes tehetségű mesterének képességét és fölfogását. [138]
Id. Éber Sándor freskókészítésének technikája is megérdemelne néhány magyarázó szót. Ismeri minden csínját-bínját ennek a technikának, sőt egyéni ötletek és tapasztalatok alapján tökéletesítette is ezt a különleges munkát. A régi nagy mesterek alfresco vagy buonfresco technikájával dolgozik. Ez a föladat különben nagyon erős testi és lelki fölkészültséget kíván. Ötven-hatvan színvázlat és eredeti méretű tervrajz alapján veti a kellően előkészített nedves falra pillanatok alatt minden egyes képalakját.

[Kép 09] Szent Ferenc a sebeket kapja (Id. Éber Sándor freskója a nagykanizsai templomban)

A munka óriási gonddal jár, de id. Éber Sándor szerelmes a gondolatba, az eljárásba és a technikába, s valódi freskót alkot. Ez a nagyon lelkiismeretes munka nem kínál lehetőséget az irigyelt keresetre, inkább csak a tökéletes alkotás elkészítésének tudatával jutalmaz. De a bajai festőművész lelke nem is kergetett földi lidérceket. Csak művészi lelkiismeretére hallgatott, s az ember, a családapa kötelességének szava mindig csak annyira sarkallta, hogy hét gyermekét olyan lelkiismeretes életre és munkára nevelje és erősítse, mint amilyen őt jutalmazta a becsületesen végzett munka örömével és megnyugtató érzésével.
Id. Éber Sándor, ifj. Éber Sándor és P. Éber Anna művészetének gazdag értékeit a fölszabadult Délvidék még nem ismeri, de meg fogja ismerni. És ha a bajai művészcsalád műtermének igazi alkotásait megismeri, csodálattal és büszkeséggel hirdeti majd a saját értékének is mindazt, ami itt valóban műalkotássá érlelődött. Hisszük, hogy hamarosan lesz alkalom a fölszabadult Délvidéken is egy Éber-képkiállításra. [139]