Folyóiratok

Kalangya, XIII. évfolyam (1944. március 15) 3. szám

Frey Imre: Magyar pénzverés a vegyesházi királyok korában Hódsághy Béla: Baja (vers)

Az Anjou-házból származó Róbert Károly (1308–1342) királynak köszönjük az első magyar aranypénzt. Azelőtt is volt forgalomban Magyarországon aranypénz, amint ezt leleteink igazolják, de ezek az aranyak nem voltak hazai veretek, hanem főként bizénciak, ún. „solidus”-ok, amelyek abban az időben, mondhatnánk, nemzetközi fizetési eszközként szolgáltak.
A király aranya a flórenci liliomos aranynak – az akkori legkedveltebb aranypénznek –, majdnem szolgai másolata volt.
A pénz előlapján gyöngykörben a jelképes flórenci liliom foglal helyet, e körül † KAROLY REX felirat. Hátlapján gyöngykörben Keresztelő Szent János álló alakja, bal kezében hosszúnyelű keresztet tart. Körirata: S. IOANNES. B vagy ennek változatai. A körirat végén valamilyen kép, így nyílt korona vagy madár. (C. N. H. II. 1.)
Réthy a C. N. H. II. 2 sz.-ban bemutat és Róbert Károly aranyának tulajdonít egy most csak leírásból és utánarajzolt papírlenyomatból ismert éremképet.
Ezen aranypénz előlapján kettős gyöngykörben a király koronás fővel trónon ül, jobb kezében országalmát, baljában liliomos kormánypálcát tart, lábai alatt zsámoly van, a trón karjain madár alakú díszítmény látható. Felirata: KARVLVS – DEI GRA REX. Hátlapján kettős gyöngykörben olasz pajzs foglal helyet, mely kétrészre van osztva, jobb oldalán 8 részben egész, részben osztott Anjou-liliom és bal oldalán 3 heraldikai vörös és 3 fehér pólya váltakoznak. A felülről lapos és alulról hegyben végződő pajzs felett nyílt korona, két oldalánál nedig S-E betűk láthatók. Körirata: HVNGARIE IN NOMINE IHV XPI (Jesu Christi).
Ezen most csak leírásból és rajzból ismert aranynak századokra visszamenő nagy irodalma van. Nem egyeztek meg az ismertetők abban, hogy vajon Róbert Károly vagy a szerencsétlen véget ért Kis Károly pénzéről van-e szó. Így dr. Réthy László is az Archaeologiai Értesítő 1898. évf. 286. lapján közzétett tanulmányában Kis Károlynak, míg a Corpus Nummorum Hungariae 1907. évi II. kötetében Róbert Károlynak tulajdonítja.
Ez az aranypénz annyira fontos, hogy e sorok írója, akinek szerencséje volt olyan adatokat találni, amelyekről dr. Réthy nem tudott, olyképpen, hogy ezekért az adatokért beutazta Németország nagy részét. Az ügy érdekességére való tekintettel megérdemli, hogy arról külön cikkben értekezzünk.
Róbert Károlynak köszönhetjük a nagyobb ezüstpénznek, a garasnak behozatalát a magyar pénzrendszerbe. Az ő garasai nápolyi mintára készültek, és eddig pénzverésünkben még elő nem fordult ún. jelmondatokkal voltak ellátva, amilyenek MONETADO M I H l KAROLI – GRATIA PLENA DNS TECVE VS DAT PACEM PAX SELVTEM – HONOR REGIS IVDITIV DILIGIT. A garasokon pontos és a szabályoknak megfelelő címertani jelvények vannak, és rajtuk a pénznem feltüntetése † GROSI * REGIS * VNGARIE * olvasható.
A király kis pénzei, dénárjai és obulusai is nagyon változatosak. Előlapjukon többnyire a király koronás szembenéző alakja, hátlapjukat az Anjou-liliomos és magyar pólyás címerpajzs, az Anjou-liliom, Isten Báránya, angyal, állati képek, szörnyábrázolások, az apostoli kettős kereszt és épületek ékesítik.
Róbert Károly pénzei között előfordulnak † CIVITAS BVDENSI – † LIBERTAS BVDENSIV. M. BVDENSI-MONETA BVD felirattal és háromtornyú várral, Anjou-sisakdísszel, kossal, valamint ország almával ellátott példányok. Ezeket a pénzeket nevezzük Buda város autonóm érmeinek. A város szabadalmát Róbert Károly király erősítette meg, és ebben a szabadalomban a város dénárverési joga is bennfoglaltatik.
A királynak van még egy igen érdekes, de szerfelett ritka éremfajtája. Ez a szerb garas mintájára készült pénz, melynek a C. N. H. II. 61. sz. alatti kép szerinti előlapján, a bal oldalon az álló és koronás király keresztes zászlót és írás[124]tekercset tart. A jobb oldalon Szerbia védőszentje, István áll fején dícskörrel, és jobbjával fogja az említett keresztes zászlót. Körirata: S. STEFANV – KARVLVS REX. Az érem másik oldalán a trónon ülő Megváltó két liliom között. A fejének jobb és bal oldalán IC–XC Jesu Christi, Jézus Krisztus név rövidítése. Dr. Réthy szerint ezt a pénzt Szerbiában szerb éremverők verték 1319-ben, a macsói hódítás alkalmával, vagy 1334-ben, a második szerbországi hadjárat idejében.
Evvel az első Anjou-uralkodó ragyogó érmészetével nagy vonásokban végeztünk, és most emlékezzünk meg dicső fiának, Nagy Lajosnak (1342–1383) pénzeiről.
Első, vagyis Nagy Lajos királyunk apja által megkezdett érmészetét nagyjából folytatta, de azt magyarabbá tette. Így az első aranypénz teljesen megegyezik Róbert Károlynak flórenci mintára vert liliomos és szent János-képével ellátott aranyával azon változtatással, hogy az utóbbin nem † KAROLV REX, hanem † LODOVICI REX felirat van. (C. N. H. II. 62. sz.) Második aranyán már elhagyja a flórenci liliomot a pénzt előlapjáról, és azt a magyar pólyákkal és az Anjou-liliomokkal díszített címerpajzzsal helyettesíti. Felirata: † LODOVICVS : DEI : GRACIA : REX. A hátlapon még mindig a nem magyar szent, a Keresztelő Szent János alakja van nemzetközi pénzekhez hasonló alakban, de a szent lábánál egy szerecsen fej látható, ami a Szerecsen (Saracenus) nemesi család címere. Ez a család volt abban az időben a királyi kincstári javak bérlője. (C. N. H. II. 63. sz.) Harmadik aranya már teljesen magyar. Előlapja mint az előbbié, de körirata magyarabb † LODOVICI D G R VNGARIE. Hátlapján a nagy magyar szentnek, a lovagiasság és hősiesség mintaképének, Szent László királynak álló alakja van, jobb kezében hosszúnyelű alabárdot, baljában országalmát tart. Felirata: SANTVS LADISLAVS R (C. N. H. II. 64–66. sz.)
Már itt megjegyezhetjük, hogy a Nagy Lajos által ezen aranyára helyezett Szent László-kép a magyar aranypénzeken állandósult, és az összes vegyesházból származott királyok aranypénzein megmaradt, és lenyúlott a Habsburg-házból származott királyok idejére is. Hogy hol szakadt meg ez a gyönyörű ábrázolás, és hogy hol váltotta fel az uralkodó álló alakja a nagy szent álló alakját, azt a habsburgiak érmészetének leírásánál fogjuk megemlíteni.
Nagy Lajos garasai nem olyan változatosak, mint az apjáéi. Jelmondat csak egyen van, és az sem új, hanem a nápolyi és Róbert Károly garasain előforduló: HONOR REGIS IVDICIVM DILIGIT. A király címei tüzetesebben vannak megjelölve, mint elődjénél: † LODOVICVS DEI GRACIA REX HVNGARIE † DALMACIE* CROACIE* ETC. Garasainak előlapján Szent László trónon ülő alakja alabárddal és országalmával vagy a király trónolva liliomos kormánypálcával vagy hosszú kereszttel és országalmával foglal helyet. Hátlapjukon a magyar pólyákat és az Anjou-liliomokat feltüntető háromszögletes vagy négyszögletes úgynevezett rutapajzs (C. N. H. II. 67–69.). Egyes garasain a háromszögű, bal felé dűlő címerpajzs felett sisakdísz.
Kis pénzein; dénárjain és obulusain a király képe. Szent László király álló alakja, a magyar pólyákat és az Anjou-liliomokat feltüntető, háromszögű pajzs, nyitott korona, Anjou- vagy flórenci liliom, angyal, struccmadár, oroszlán, apostoli kettős kereszt és a leggyakrabban előforduló pénzen a mesztegnyei Szerecsen (Saracenus) család címerét képező szerecsen fej. Budai pénzein a fent már felhívott éremképeken kívül egy jobbra lépdelő szarvas látható. Feliratuk: REX LODOVICI, MONETA LODOVICI, M. REGIS LODOVICI, REGIS HVNGARIE, DEI GRATIA R VNGARI, REGIS LODOVICI és a budaiakon: MONETA BVDENSIVM.
Érdekes megfigyelni, hogy a Róbert Károly pénzein lévő címerpajzson a magyar pólyák a heraldikai bal oldalon, míg az Anjou-liliomok a jobb oldalon fordulnak elő. Nagy Lajos pénzein fordított a sorrend, és így a magyar pólyák elhelyezése megtisztelőbb.
Dr. Réthy László a C. N. H. II. művében felveszi a királynak Cattaro, Zára, Vörös-Oroszország és Lengyelország részére vert érmeit is, amelyeknek leírását itt mellőzzük, mert e cikk csak a magyar pénzverésre vonatkozik, márpedig a most felsorolt városok és tartományok pénzei nem magyar veretek.
Mária királynő (1382–1385) aranya apjának, Nagy Lajosnak a harmadik csoportban leírt, teljesen magyaros aranyaihoz hasonlítanak. Előlapján a háromszögletes, egyszer szelt címerpajzs foglal helyet a magyar pólyákkal és az Anjou-lili[125]omokkal többágú, íves keretben. Körirata: † MARIE DEI G R VNGARIE. † Hátlapján Szent László képe a szokásos helyzetben és felirattal. Érdekes megjegyezni, hogy ennek az aranynak a leírásával indult meg az 1729. évben Köhler Dávid János szerkesztésében Nürnbergben kiadott Historischer Münz-Belustigung.
Ezüstdénárjain és obulusain a magyar pólyákat és az Anjou-liliomokat feltüntető címerpajzs. Szent László alakja, apostoli kettős kereszt, nyílt korona M. H vagy R betűk felett.1 A királynő garast nem veretett, vele a magyar garasverés egy időre megszakadt.
Zsigmond király (1386–1437) aranyainak előlapján a címerpajzs négy részre van osztva. Kétféle változatban ismerjük meg. Az egyiken a magyar pólyákkal a jobbra néző luxemburgi sas, a másikon a cseh oroszlán váltakoznak. Felirata: † SIGISMVNDI D G R VNGARIE. Hátlapján a szokásos Szent László-kép és felirat.
A királynak dénár, obulus és quarting pénzein egyes és kettős kereszt, címerpajzs csupán a magyar pólyákkal vagy kombinálva a luxemburgi sassal vagy a cseh oroszlánnal! Szent László alakja és nyitott korona foglal helyet. Feliratuk: † MON. vagy MONET SIGISMVNDI † REGIS VNGARIE vagy hozzá még ETC – ET D – ET DE.
Albert királynak (1437–1439) 2 féle aranypénze van. Az egyik, amelyen a magyar pólyákat a cseh oroszlánok váltják fel, teljesen megegyezik Zsigmond királynak cseh oroszlános veretével. A másik aranyának előlapján heraldikailag a cseh oroszlán, a morva sas, az osztrák pólya és a magyar pólyák foglalják el a négybe osztott címerpajzsot. Felirata: † ALBERTVS D G R VNGARIE. Hátlapján Szent László szokásos alakja a szokásos körirattal szerepel.
Dénár- és obulusveretein a király mellképe, egyes és kettős kereszt, egyesített és külön-külön feltüntetett és háromas, kihajlásokkal megtört, keretbe foglalt magyar, osztrák, cseh és morva címer. Egyik dénárjának hátlapján a magyar pólyás címer látható. Felirata: † REGIS VNGARIE ET D – † MONETA ALBERTI.
Első Ulászló (1440–1444) királynak csak egyféle aranypénzét ismerjük. Előlapján a felnégyelt címerpajzsban heraldikailag a lengyel sas, a magyar patriarchális kettős kereszt, a litván lovag és a magyar pólyák szerepelnek. Felirata: † WLADISLAVS D G R VNGARIE. Hátlapján Szent László képe és az érem körirata szokásos.
Dénárjai és obulusai bár többnyire silány ezüstanyagból készültek, mégis magyar szemnek nagyon tetszenek, mert ezeken jelenik meg először a mai kis magyar címernek megfelelő koronás magyar címerpajzs. A pajzsban majd jobb felé esnek a pólyák és balfelé a kereszt, majd megfordított sorrendben. Pénzein mint önálló címer előfordul a lengyel sas, majd a litván lovas. Vannak pénzei háromszoros körívbe foglalt, önálló, magyar pólyás, lengyel sasos és litván lovas címerpajzzsal. Egyik pénzén a keretben negyedik címerként szerepel az osztrák pólyát feltüntető pajzs is. Találunk pénzein önálló kettős keresztet és csupán a magyar pólyákat feltüntető címerpajzsot és Szent László alakját. Néhány pénzén nyílt korona látható. Feliratai: † MONETA WLADISLAI DEI GRA * REGIS VNGARIE ET CETERA.
Első Ulászló királynak halála után kormányköz volt 1444–1446-ig. Az ezen időben vert dénár és obulus pénzeknek előlapján a magyar pólyákat feltüntető címerpajzs, hátlapján az apostoli kettős kereszt. Felirata: † MONETA REGNI VNGARIE * DALMACIE CROACIE ETC.
Hunyadi János (1446–1453) kormányzósága alatt aranypénzt és dénárt, valamint obulust veretett. Vannak olyan pénzei is, amelyen a kormányzó neve más uralkodók neveivel egy pénzre veretett.
Aranypénzeinek két faját ismerjük. Az egyiknek az előlapján a négy részre osztott címerpajzs az apostoli kettős keresztet, a magyar pólyákat, a Hunyadi család hollóját és ismét a magyar pólyákat tünteti fel. A második fajú aranypénze olyan, mint az előbb leírt, de azzal a különbséggel, hogy az ottani apostoli kettős kereszt helyét a cseh oroszlán tölti be. Feliratuk: † IOHANES D HWR VNGARIE GV. Hátlapjukon Szent László alakja és a szokott felirat látható.
Dénár és obulus pénzein apostoli kettős kereszt, magyar pólyákat feltüntető címerpajzs, egyes kereszt, melynek szegleteiben koronák, betűk vagy keresztecskék vannak, korona vagy a cseh oroszlán láthatók. Felírásuk: TEMPORE IO GVBER; † M REGNI VNGARIE. MONETA REGNI VNGARIE; TEMPORE IO GUBERNATOR.
Veretett a kormányzó dénárt és obu[126]lust a saját és I. Ulászló nevével. Előlapjukon az apostoli kettős kereszt hármas ívű talapzaton, amely talapzatban látja cikkíró a mostani címerben szereplő hármas halmot (Tátra, Mátra, Fátra), apostoli kettős keresztet horgas végekkel és a mai kis címernek megfelelő elhelyezésű címerpajzsot a magyar pólyákkal és a kettős kereszttel. Hátlapjukon a magyar pólyák megkoronázva címerpajzsban, a magyar pólyákat feltüntető címerpajzs és nyitott korona. Feliratuk: IOHANNES DE HVNIAD – † M WLADISLAI REGIS : C; IOHANES D. HUNIA – † M WLADISLAI REG; IOHANNES… – WLADI…
A kormányzónak V. László király nevével együtt szereplő pénzen a cseh oroszlán, a Hunyadiak hollója, a horgas végű apostoli kettős kereszt és a pólyás-keresztes magyar címerpajzs látható. Feliratuk: † TEMPORE IO GVBERNATORI – MONETA LADISLAI DEI G; IOHANI GVBER… † M LADISLAI R VNGARIE.
Hunyadi János kormányzónak éppen úgy, mint Róbert Károly királynak van 2 pénze, amely szerbországi vonatkozású. Előlapjukon négyelt címerpajzs, az egyiken felváltva a Hunyadi-holló és a cseh oroszlán kétszer-kétszer foglal helyet, míg a másikon az apostoli kereszt, a pólyás magyar címer, a Hunyadi-holló és ismételve a pólyás magyar címer szerepel. Feliratuk: † IOHANES D HW R VNGARI. Hátlapjukon Brankovics György álló és a másikon trónon ülő alakja DESPO – GVRGS és a másikon DESPO – GVRA felirattal. Ezt a pénzt valószínűleg akkor verték, amikor a töröknek behódolt Brankovics György és a törökverő hős, Hunyadi János kibékültek.
V. László király (1453–1457) uralkodása alatt az érmészetben további fejlődést látunk. Nála találkozunk először az eddigi aranypénz, ún. aranyforint, a dukát körülbelül 3 és fél gramjának megfelelő változásaival is. Ilyen volt a hármas aranyforintja, amelynek egy példánya a volt Szentpéterváron lévő Ermitázs-gyűjteménynek egyik legértékesebb drágaköve. A hármas arany előlapjának négy részre osztott pajzsán a cseh oroszlán, az osztrák pólya, a lengyel sas és a magyar pólyák szerepelnek. Felirata: † LADISLAVS D G R VNGARIE. Hátlapja a szokásos Szent László-képet és feliratot tünteti fel. Hatféle aranyforintot ismerünk a királytól, amelyek az eddigi minta szerint készültek, és abban különböznek egymástól, hogy a négyre osztott címerpajzsban milyen sorrend szerint van elhelyezve a magyar pólya, az apostoli kettős kereszt, az osztrák pólya, a morva sas és a cseh oroszlán. Feliratuk: † LADISLAUS D G R VNGARIE. Hátlapjuk Szent Lászó alakjával és a felirattal a szokásos. Ismerünk e királytól egy, a rendes aranyforintveretnél kisebb, a dénár nagyságában vert – de az aranypénz súlyának megfelelő aranyat. Előlapján a négyféle osztott címerpajzsban a cseh oroszlán, az osztrák pólya, a morva sas és a magyar pólyák láthatók. Felirata: † MONETA LADISLAI DEI GRA. Hátlapján balra néző kiterjesztett szárnyú, egyfejű sas, mellén az osztrák pólya. Körirata: † REGIS VNGARIE ET CETERA. Cikkíró ezen aranyat el nem fogadott próbaveretnek tartja.
A király dénár, és obulusveretei is nagyon változatosak, és heraldikailag fontosak. Megtaláljuk háromféle veretén az apostoli kettős keresztet egész határozottsággal és nem csak sejtetve, mint azt a Hunyadi János kormányzó és I. Ulászló király nevét feltüntető pénzen észleltük. Egyes pénzein a kettős kereszt nem áll szabadon, s nem a hármas halomból emelkedik ki, hanem egy nyílt koronából. Az Árpád-kori királyoknál láttunk már ilyen ábrázolást, de a vegyesházi királyok korából ezt tekinthetjük az elsőnek. Dénár, és obulusveretein előfordul a király és Szent László alakja, az egyszerű címerpajzs külön-külön a pólyákkal és kettős kereszttel. A kettéosztott címerpajzson a magyar pólyák és az apostoli kettős kereszt négyfelé osztott címerpajzs az aranyoknál már jelzett címerek változatos elhelyezésével. A címerpajzsok részben meg vannak koronázva. Legérdekesebb közöttük az a koronás címerpajzs, mely négy részre van osztva, és amelyen numizmatikai emlékeink között először fordul elő Dalmácia címere, de az előírt három koronás leopárdfej helyett a pénzen csak egy és fél látható. A király pénzein találunk egyfejű sast mellén az osztrák pólyával vagy anélkül. Előfordul nála is keretben egy, kettő, három és négy önálló pajzs a magyar pólyákkal, az osztrák pólyával, az apostoli kettős kereszttel, a cseh oroszlánnal és a morva sassal. A pénzek feliratai: MON LADISLAI DEI – † G REGIS VNGARIE ET C; † LADISLAVS DEI GRA REX *; M. LADISLAI R VNGA. A dénárok és obu[127]lusok között számos ezüst, silány példány fordul elő.
A legendás nevű Hunyadi Mátyás királyunk (1458–1490) pénzverésében is találunk újításokat és felújításokat. Nagyszámú aranysorozatában találunk egy kettős aranyforintot, amelyet a keszthelyi gróf Festetich-gyűjtemény őriz. Előlapján négy részre osztott címerpajzs, heraldice a magyar kettős kereszt, a Hunyadiak oroszlánja, az úgynevezett besztercei oroszlán2, Dalmácia címere a három koronás leopárdfő és a magyar pólyák. A négybe osztott címerpajzs a Hunyadi család gyűrűs hollójával. Felirata: † MONETA MATHIE REGIS VNGARI. Hátlapján Szűz Mária ül jobb karján a gyermekkel. Körirata: PATRONA VNGARIE.
A király aranyforintjai tulajdonképpen két főcsoportba oszthatók. Az első csoportba soroljuk azokat az aranyakat, amelyek elődjei mintájára készültek. Az előlapon a négybe osztott címerpajzs a magyar pólyákat, a Hunyadiak gyűrűs hollóját, a besztercei és a cseh oroszlánt, valamint a morva sast felváltva tüntetik fel. Felirataik: † MATHIAS D G R VNGARIE és MO TA (így!) MATIE D G R VNGARIE. Hátlapjukon Szent László szokott alakja a rendes körirattal.
Megjegyzendő, hogy I. Mátyás ezen úgynevezett hollós aranyainak az egész világon nagy varázserőt tulajdonítottak, amelyről a régi külföldi orvosi és érmészeti irodalom hosszadalmasan megemlékezik. Nagyon hatásos segítő volt az a gyermeket váró anyának, ha a megszületett gyermek betegeskedett, úgy ezen aranyról lemetszett kis darabka az egészségét visszaadta.
Van Mátyásnak egy nagy jelentőségű újítása is az aranyforintok terén, mert ő hozta be az arany előlapjára, a címerpajzs helyébe Magyarország védőjének, Boldogságos Szűz Máriának képét trónon ülve, karján a kisded Jézussal. Ez a madonnás kép is állandósult a magyar aranyforintokon, és utat talált az ezüstpénzekre és utóbb a rézpénzekre is.
Az aranyforintok előlapján a különböző díszítésű, trónuson ülő, koronás vagy fátyolos fejű Szűzanya jobb, de kivételesen bal karján a gyermek Üdvözítővel, kinek feje körül néha dicsfénykoszorút ábrázolt az éremverő művész. Mária alatt Hunyadi hollója. Köriratuk: MATHIAS D G R VNGARIE és ennek a változatai. Hátlapjukon Szent László alakja a szokásos ábrázolásban és köriratban foglal helyet.
Ezt a pénzt is a középkor végi és az újkori orvosi és érmészeti irodalom varázserejűnek hirdette. Jó és gyógyító hatásúnak tartották, és még a mai napig is tartja a nép sárgaság ellen. Sikk író tud arról, hogy a mai művelt, vallásos körökben is használják ezen aranyat sárgaság esetén a beteg meztelen testére helyezve azt. Ha valaki, aki hitetlen, megjegyzi, hogy mire való ez a babona, a válasz az, hogy a pénzen lévő Üdvözítő, Mária és Szent László oltalmára bízzák a beteget, amikor testét ezen mennybéliek képével ellátott arannyal hozzák érintkezésbe.
Királyunknak egyik újitása az is, hogy obulusok alakjára negyed aranyforintokat veretett. Előlapján a négyre osztott címerpajzs az apostoli kettős kereszttel, a Hunyadiaknak besztercei oroszlánja a dalmát párducfőkkel (de csak kettővel) és a magyar pólyákkal látható. A nagy címerpajzs közepén kis címerpajzs van a Hunyadi-hollós címerrel. Felirata nincs. Hátlapjukon az egyiken Mária koronával és dicsfénnyel van feltüntetve, kisgyermekét jobbján tartja, míg a másik a Madonnát fátyollal ábrázolya, amint a kis Jézust balján tartja.
Hunyadi Mátyás királyunk folytatta a Róbert Károly által behozott és Nagy Lajos után megszűnt garas verését. Garasainak előlapján négyre osztott címerpajzson az apostoli kettős kereszt, a Hunyadiak besztercei oroszlánja, a dalmát leopárdfők, a magyar pólyák és a címer közepén kis címerpajzsban a hollós címer. Feliratuk † MONETA MATHIE REGIS VNGARIE vagy ennek változatai. Hátlapjukon az Istenanya dicsfénnyel, fátyollal vagy koronával ül, jobbján a Kisdeddel. Feliratuk: PATRONA – HVNGARIE vagy ennek változatai.
Dénár, és obuluspénzei eleinte nagyon ezüstsilányak. Képei: egyszerű és apostoli kettős keresztek horgas végekkel vagy nyílt koronából kiemelkedve. kímerpajzsok egyszerűek, a magyar pólyákkal a Hunyadiak hollójával kettészelve, az apostoli kettős kereszt, a Hunyadiak besztercei és a cseh oroszlánnal, valamint a Hunyadiak hollójával a magyar pólyák és nyílt koronával. Jobb ezüstből készült dénárok és obulusok előlapján a négyfelé osztott címerpajzs az apostoli kettős ke[128]reszttel, a Hunyadiak besztercei oroszlánjával, a dalmáciai leopárdfejekkel és a magyar pólyákkal. A címer közepén kis pajzson a Hunyadiak hollója van, és egy pénzen a cseh oroszlán. Felirata: M. MATHIE R VNGARIE; MONETA MATHIE R VNGARIE vagy változásai. Hátlapjukon a Boldogságos Szűz dicsfénnyel, fátyollal vagy koronával a gyermek Jézust többnyire a jobb, de kivételesen a bal karon tartja. Köriratuk: PATRONA – VNGARIE vagy változatai. A királynak háromféle obulusán az előlapi címer megegyezik a dénár címerével felirat nélkül. Hátlapjukon Mária dicskörrel és fátyollal jobbján, míg a harmadikon balján tartja az Üdvözítőt.
Térjünk át most II. Ulászló (1490-1516) királyunk érmészetére, amelyben szintén fejlődést tapasztalunk. Nála találkozunk először az ötszörös arannyal, melynek eddig ismert egyetlen példánya a bécsi Hof-museumban volt. Előlapján négybe osztott címerpajzs, az apostoli kettős kereszt, a cseh oroszlán, a dalmáciai három koronás leopárdfő és a magyar pólyák láthatók, míg a középen pajzs nélküli lengyel sas. Felirata: M. WLADISLAI : D : G : R : VNGARIE. Hátlapján a koronás Istenanya trónon ülve jobbján tartja a dicsfénykoszorús Kisdedet. Körirata: PATRONA – HVNGARIE *.
Kettős aranyforintjának előlapján a trónon ülő koronás és dicsfényes Mária a kis Jézust jobbján tartja. A Madonna alatt kiterjesztett szárnyú kis lengyel sas foglal helyet éppen úgy, mint elődjénél a Hunyadi-holló. Hátlapján Szent László szokott képe körirattal.
Egyes aranyforintjai nagyszámú szép sorozatának típusa megegyezik a kettős aranyforintéval, de azzal, hogy ezeken a Madonna nyitott vagy csukott koronával van ellátva, és csak ritkán van ezek körül dicsfény. A trónus, amelyen ül, nagyon ízléses és változatos. A Kisded állandóan az anyja jobb karján van, és nagyon ritkán dicsfénykoszorús. Mária alatt többnyire pajzs nélküli lengyel sas, néha pedig ehelyett pajzsban lévő sas vagy cseh oroszlán. Egyes aranyainak némelyikén egy új ábrázolást látunk, amely azután hosszú századokig megmarad utódainál. Ez az, hogy a Madonnás kép félholdból emelkedik ki. Köriratuk: WLADISLAVS R VNGARIE vagy változatai.
Most a hátilapra kell különösen figyelni. A király uralkodásának idején pénzeit évszám nélkül verette, és ez időben aranypénzeinek hátlapján a már gyakorlatba ment Szent László képe és a régi körirat szerepel. A király vezette be az évszámmal ellátott pénzek sorát, mely megszakítás nélkül napjainkig fennmaradt. Ezen évszámot az aranyforintokon a hátlapra helyezte, és így annak felirata: S LADISLAVS REX és a pénz verésének éve. 1503. év a legrégibb.
Egyes aranysúlyú pénzek között volt egy a bécsi Hofmuseumban, amely teljesen a dénár mintájára veretett. Előlapján a négy részre osztott címerpajzs, az apostoli kettős kereszt, a cseh oroszlán, a dalmáciai leopárdfejek, de nem három, hanem csak kettő, a magyar pólyák és a címer közepén kis pajzsban lévő lengyel sas. Körirata: WLADISLAI R VNGARI 1506. Hátlapján koronás Mária trónon ül, jobbján Jézuskával. Felirata: PATRONA – VNGARIE.
A király aranyai között szerepel két db ¼ aranyforint is. Az egyiknek, mely dénár alakban szerepel, előlapján lévő címerképe teljesen megegyezik az előbb leirattal. Körirata: M WLADISLAI R VNGAR. Hátlapjának a képe is azonos a fent leírt pénzzel, de körirata: PATRON – VNGARI. A másik obulus alakú. Előlapján a fenti címerpajzs látható körirat nélkül. Hátlapján félholdon az Istenanya koronás és dicsfény koszorús képe jobb karján a dicsfényes Jézuska képével.
Garasainak előlapján előző vereteivel megegyező címerpajzs, melynek közepén címerpajzs nélküli lengyel sas, címerpajzsos lengyel sas és ugyanilyen cseh oroszlán látható. Köriratuk: M WLADISLAI REGIS VNGARIE vagy ennek változatai. Hátlapjukon trónon ülő, koronás Mária jobb karján Jézussal. Van közöttük igen vastag, úgynevezett piéfort veret. Körirata: PATRONA HVNGARIE és ennek változatai.
Dénárjai részben évszám nélküliek, részben évszámmal ellátottak. Valamennyinek előlapja és hátlapja teljesen megegyezik a fent felsorolt garasokéval. Az évszámmal ellátott dénároknál az évszám az előlapon van, a körirat után. Van közöttük piéfort veret is.
Az obulusok elő, és hátlapja teljesen megegyezik a dénáréval, de nélkülözik mindkét oldalon a köriratot.
Itt, II. Ulászló pénzeinek leírása után volt szándékunkban megemlékezni az úgynevezett verdejegyekről. Már a vegyes[129]házból származó királyok korának kezdetén találkozunk a pénzekre vert kis képekkel (korona, liliom, szerecsenfő, különböző állat pajzsban vagy nélkül és számos más) és különböző betűkkel, amelyek a szöveggel nincsenek összefüggésben, és többnyire az éremkép két oldalán foglalnak helyet. Azt tartjuk, hogy többnyire az éremkép heraldice jobb oldalán lévő betű a verdehelyet, így pl. B = Budát, V = Nagyváradot, W = Visegrádot jelentik. Az ellenkező irányban fekvő jel többnyire a pénzverőmester kamaragróf keresztnevének kezdőbetűjét vagy címerét tünteti fel. Sajnos, ezek megfejtésével érmészeink nem foglalkoztak még elég buzgalommal, Rupp mintegy száz évvel ezelőtt megkísérelte a verdejelek megfejtését, de kevés kivétellel minden esetben azt kellett írnia: „tán” vagy „talán”, „bizonyost nem tudunk”, „jelen rész kétes”, „bizonytalan jelzés.”
A II. Ulászló pénzein lévő egyes verdejeleket már teljes bizonyossággal meg lehet állapítani, így K–N vagy K–H betűk Körmöc–H(ans) Thurzót jelentik. Tudjuk, hogy Thurzó János 1503–1508-ig Körmöcön kamaraispán volt. Tisztében 1508-ban fia, György követte, és a pénzekre a K–G betűket verette, amely két betű „Körmöc – Georgius” rövidítése. Györgyöt hivatalában Elek követte, aki a fennhatósága alatt vert pénzekre K–A betűket, vagyis Körmöc–Alexius szavak kezdőbetűit verette.
A királynak próbavereteiről forgalomba nem jutott pénzről e cikk keretein belül nem célunk ismertetést közzétenni.
A szomorú végű II. Lajos királyunk (1516–1526) pénzverése mindenben követi az atyja és elődje által kijelölt utat.
Aranyforintjai között előfordul háromas és kettős súlyban vert. Mindkettőnek előlapján félholdon ülő, koronás Mária jobb karján a Kisdeddel. Alatta kis pajzsban a lengyel sas. Köriratuk: LVDOVICI D G – R VNGARIE. Hátlapjukon Szent László képe, mint elődeinél. Körirata S. LADISLAVS – REX 1519.
Egyes aranyforintjain Mária trónon vagy félholdon ül koronás és néha e körül dicsfényes fejjel. Többnyire jobb, de ritkán bal karján tartja a kis Jézust. Alatta a lengyel sas többnyire pajzson és csak ritkán pajzs nélkül. Felirata: LVDOVICVS D G R VNGARIE vagy ennek változata. Hátlapjuk, mint a háromas és kettős aranyaké. Mindegyik aranya hátlapján a körirat után évszám.
Garasainak előlapján a Boldogságos Szűz fátyollal, a Kisdedet jobbján tartja. Körirata megegyezik az aranyokéival.
Hátlapján a kettéosztott címerpajzs a hármas halmon álló apostoli kettős kereszttel és a magyar pólyákkal. Körirata: MONETA NOVA ANNO DOMINE és az évszám.
Voltak a királynak töbszörös tallér, egyes tallér, garas és dénár nagyságban aranyból és ezüstből készült próbaveretei, de ezeket mint leírásunk tervbe vett tartalmát meghaladó darabokat tüzetesen nem ismertetjük (C. N. H. II. 300–304.). Nem ismertetjük ez okból a számos emlékérmet sem, amelyek úgyszólván mind a király halála után verettek vagy öntettek. Ezeket az emlékérmeket már Réthy sem vette fel a C. N. H. II-be, de Rupp Magyarország pénzei művében 564, 568, 569, 572, 573, 574, 580, 581, 586, 589, 593, 594 és 613 szám alatt ismerteti.
II. Lajos dénárjai egyikének előlapján négybe osztott címerpajzs a cseh oroszlánnal, dalmáciai leopárdfőkkel, lengyel sassal és a magyar pólyákkal. Körirata: LVDOVICVS R VNGARIE és az évszám. Hátlapján az apostoli kereszt hármas halmon. Körirata: MONETA NOVA VNGARIE.
A fent leírt dénár nagyon ritka. Egy másik azonban szerfelett gyakori. Ennek előlapján a négyre osztott címerpajzs az apostoli kettős kereszttel, a cseh oroszlánnal, a dalmát leopárdfőkkel és a magyar pólyákkal. Közepén pajzsban a lengyel sas. Körirata: LVDOVICVS R VNGARIE és ennek változásai az évszámmal. Hátlapján koronás Mária jobbjában Jézussal. Körirata: PATRONA VNGARIE vagy ennek változatai. Piéfort példány is van köztük.
A királynak egy ritkább fajta érme a fentivel mindenben megegyezik, csak a Madonna alatt kis pajzsban a Zrínyiek címere, a két sasszárny. Ezeket a pénzeket királyi engedéllyel a Zrínyi család Kostajnicán verette.
II. Lajosnak fent leírt dénáríai 8 latos finomságú ezüstből verettek 1521-ig. Az ország szomorú állapotával rosszabbodott ezután az ezüstpénz finomsága is, és 4 latosra esett. Ez volt az úgynevezett új pénz. Ennek előlapján a négybe osztott címerpajzs az apostoli kettős kereszttel, a cseh oroszlánnal, a dalmát leopárdfővel és a magyar pólyákkal, közepén egy kis pajzsban a lengyel sas. Az egyiknél a cí[130]mer felett egybefüggően, a másiknál a pajzs két oldalán és afelett megszakított az évszám. Hátlapjukon fátyolos vagy koronás Istenanya jobb karján Jézussal. E pénzeknek sem előlapi, sem hátlapi feliratuk nincs.
Ezek a pénzek rövid használat után az ezüstszínüket teljesen elveszítették, és így azt az eladók nem akarták áruikért elfogadni, és ezért a király elhatározta, hogy újból visszaállítja a 8 latos finomságú dénárt. Ez meg is történt 1525-ben az új pénzt megelőző régi dénár mintájára. Tudjuk, hogy II. Lajos a mohácsi vész alkalmával életét vesztette, és ezért érdekes az, hogy még 1527. évszámmal ellátott dénárok is előfordulnak, mégpedig elég gyakran a király nevével.
A dénárok között előfordulnak piéfort darabok és úgynevezett csegely példány is, mely alatt az érmészetben szögletes és nem kerek lapra vert érembélyeget értünk.
A király obulusainak előlapján négybe osztott címerpajzsot látunk, melyen az apostoli kettős keresztet, a magyar pólyákat, cseh oroszlánt, dalmáciai leopárdfőket és a lengyel sas, felváltva, vagy az utóbbit kis pajzsban a nagy pajzson láthatjuk. Hátlapjukon a Madonna mellképe koronás és dicsfénykörös fejjel a kis Jézust jobb karon tartja. Van egy obulusa a királynak, amelyen Mária fátyolos fővel balján tartja a kis Jézust, kinek feje körül három csillag van dicsfény gyanánt.
A pénzein lévő verdejelek nagyon változatosak. Megoldottak: K–G = Körmöc–Thurzó György; K–A = Körmöc–Elek (Alexius); K–B = Körmöc–Böheim Bernát; L–B, L–K, L–N, L–H, L–P, L– C, L–W = Ladislaus vagy Ludovicus Buda, Körmöc, Nagybánya, Nagyszeben (Hermannstadt), Pécs, Kassa és visegrád. Van számos más verdejegy is, amelynek megfejtése bizonytalanabb, és ezért itt nem tárgyaljuk.
Meg nem értés, uralomra vágyás, árulás, hősi halál vagy gyilkosság? Nem tudjuk nem is tartozik ránk, hogy ezt tudassuk. Egyszerűen meg kell állapítanunk, hogy II. Lajost a magyar részeken Zápolya János követte (1526–1538). Aranyai közül az első az érmészetben a tíz arany súlyú dukát, melynek előlapján a koronás Istenanya félholdon a Jézuskát jobbján tartja. Mária alatt kis pajzsban a Zápolyák farkasa. Körirata: IOANNES D G R HVNGARIE. Hátlapján: Szent László szokott alakban és körirattal, 1540. évszámmal.
A királynak van egy három arany forint súlyú dukát verete, mely teljesen eltér elődei pénztechnikájától. Előlapján a koronázott királyi mellkép balra tekint. Körirata: IOANNES REX VNGARIE. Hátlapján hármas halomból kiemelkedő, balra néző farkas apostoli kettős keresztet tart. Mögötte kis pajzs, amelyen a magyar pólyák vannak feltüntetve. Körirata: DEXTERA DEI FACIT VIRTVTEM.
Az egyes arany a kép és felirat tekintetében megegyezik a tízes aranyforinttal. Mária képe alatt a kis pajzsban a Zápolya-farkas vagy Martinuzzi György kincstartó családi címere, az ágaskodó egyszarvú látható.
A király második fajtájú aranyforintjának előlapján a négyre osztott koronás címerpajzs, amelyen az apostoli kettős kereszt és a magyar pólyás címer váltakoznak. A nagy pajzs közepén kisebb, de szintén négyre szelt kis pajzs van helyezve, melyen a farkas és az egyszarvú felváltva foglalnak helyet. Feliratuk: IOANNES DEI G REX HVNGARIE és ennek változatai.
A fent leírt előlappal kétféle hátlapú aranyforintot találunk.
Az egyiknek hátlapján a koronás Szűz holdon ül, Jézuskát jobbján tartja, alatta kis pajzson a Zápolya-farkas. Körirata: PATRONA HVNGARIE és évszám. A másiknak hátlapján Szent László a szokott alakban és körirattal és ez után az évszámmal.
Érdekes még egy dénár nagyságban vert aranyforint. Előlapján négybe osztott pajzs, melyben az apostoli kereszt, a magyar pólyás címer, a dalmát leopárdfők és ismét magyar pólyás címer láthatók. A nagy pajzsban lévő kis pajzson Zápolya farkasa. Körirata: IOANNES D G R VNGAR 1530. Hátlapján a koronás Istenanya jobbján a Kisdeddel. Körirata: PATRONA VNGARIE.
A negyed aranyforint az obulushoz hasonló. Előlapján négy részre osztott címerpajzs az apostoli kereszttel, a dalmát leopárdfőkkel, a Zápolya-farkassal és a magyar pólyákkal. Hátlapján dicsfényes Mária, Jézust a jobb karján tartja. Körirata nincs.
A király garasának előlapján a fátyolos Szűz a gyermeket jobbján tartja. Felirata: IOHANNES D G R VNGARIE. Hátlapján négyre osztott címerpajzs, az apostoli kettős kereszt, a magyar pólyás cí[131]mer, dalmát leopárdok és ismét a magyar pólyák vannak feltüntetve. Ezen nagyobb címerpajzs közepére egy kis pajzs van illesztve a Zápolya-farkassal. Körirata: MONETA NOVA ANNO DOMINI és az évszám. Van piéfort is. Dénárjai igen változatosak. Valamennyi előlapján különböző alakú négybe osztott címerpajzs van, továbbá az apostoli kettős kereszt, a magyar pólyás címer, a dalmát leopárdfők, oroszlán és a Zápolya farkasa különböző csoportosítással foglal helyet. E nagyobb pajzs közepén többnyire kisebb pajzs van illesztve. Leginkább a Zápolya-farkassal, de ritkán a lengyel sassal. A címerpajzson az egyik dénárfajtán nyílt korona van. Köriratuk: IOANNES D G R VNGARIE vagy ennek változatai évszámmal. Hátlapjukon koronás és ritkán dicsfényes Mária, aki Jézust a jobbján tartja. Néha az Istenanya képe alatt a kis pajzs ketté van osztva, alul koronás fő, felül kereszt. Feliratuk: PATRONA VNGARIE. Előfordulnak piéfort veretek is.
A király obulus pénzecskéin négy részre osztott címerpajzs az apostoli kettős kereszttel, a dalmát leopárdfőkkel és ismét a magyar pólya címerrel ékesítve. E nagyobb pajzsnak a közepén kisebb pajzs van a Zápolya farkasával. Hátlapján félhold, koronás és dicsfényes Mária, jobbjában a Kisdeddel. Körirata nincs. Előfordulnak az előlapon évszámmal vagy évszám nélküli példányok.
Ezzel nagy vonásokban ismertettük a magyar vegyesházi királyok magyar pénzverését. Láttuk a pénzeken a kornak igényeit és művészeti megnyilakozásait, de permutáló hajlamát is. Mégis igen kedves lesz ez a numizmata számára, mert a magyar pénzverésnek úgyszólván alapját adta.
1 Ezen pénzekből egy edénykébe rejtett tömeget szerzett meg és dolgozott fel Bazler István, zombori városi főmérnök.
2 Mátyás király pénzein kétféle oroszlán fordul elő, a családi címert alkotó besztercei oroszlán, mely koronát tart az első lábával, és rendesem, egyfarkú, és a cseh oroszlán, melynek fején van a korona, és kétfarkú.