Folyóiratok

Kalangya, XII. évfolyam (1943. február 15) 2. szám

A Kalangya hírei

Örömmel közöljük olvasóinkkal, hogy a közeljövőben a délvidéki magyar írók régi álma megy teljesedésbe: a m. kir. belügyminiszter engedélyezte a Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság alakulását, s az alakuló közgyűlést március 14-én tartják meg Zomborban, a Társaság székhelyén. A Szenteleky Társaság lesz hivatott arra, hogy megszervezze a délvidéki magyar szépirodalom könyveinek kiadását, és ott álljon a Kalangya mögött is országos viszonylatban is jelentőssé téve a Délvidék magyar irodalmát és folyóiratát. A Zombori alakuló közgyűléssel kapcsolatosan irodalmi est is lesz, amelyet a magyar rádió is kapcsol, de túl ezen a magyar rádió egy egész napot szentel Bács-Bodrog vármegye ősi székhelyének, Zombornak, s több helyszíni adást is tervez. A Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság tiszteleti elnökségét Herczeg Ferenc, a délvidéki származású, nagynevű magyar író vállalta.
A Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság küszöbönálló alakulásával kapcsolatosan Szabadkán február hetedikén délután írói értekezlet volt, amelyen a Délvidék magyar írói csaknem teljes számban megjelentek. Az értekezleten dr. Reök Andor szabadkai főispán, délvidéki magyar irodalmunk őszinte és lelkes barátja elnökölt, s ott volt Bogner József orsz. képviselő, a Délvidéki Magyarság főszerkesztője is. Az értekezletnek az volt a célja, hogy elvégezze a Szenteleky Társaság rendes és levelező tagjainak jelölését, valamint javaslatokat tegyen a tiszteleti tagok jelölésére is. Dr. Reök Andor főispán lendületes és szeretettől fűtött szavakkal nyitotta meg az értekezletet, és felolvasta dr. Balla Pál miniszteri osztályfőnöknek, a délvidéki magyar irodalom lelkes pártfogójának üdvözlő táviratát az írókhoz, kimentve távolmaradását a jelölőértekezletről, Radványi Radicsevics Sándor, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség üdvözletét hozta, s rámutatott azokra az érdemekre, melyeket a Szövetség a délvidéki magyar irodalom ápolása terén eddig is szerzett. Az értekezlet ezeket az érdemeket határozatilag is megállapította, és leszögezte, hogy a jövőben is minden tekintetben és a legszorosabban együtt kíván működni a Szövetséggel.
Herceg János szavai után Csuka Zoltán ismertette a rendes és levelező, valamint tiszteleti tagok tervbe vett névsorát, és az értekezlet hosszabb vita után kijelölte a tagokat. Az értekezlet Reök Andor zárószavaival ért véget, az írók nevében pedig Csuka Zoltán mondott köszönetet az elnöklő főispánnak fáradozásáért és Bogner József orsz. képviselőnek a munkában való részvételéért.
Ugyancsak február 7-én délelőtt a szabadkai Városi Színházban irodalmi matiné volt, amelyen nagy és lelkes közönség vett részt. A közönség soraiban ott láttuk dr. Reök Andor főispánt, Völgyi János szabadkai polgármestert és feleségét. Ott volt Dekker Endre dr. felsőházi tag, Vojnits Gyula orsz. képviselő, dr. Rácz törvényszéki tanácselnök, dr. Szimon István rendőrkapitány-helyettes, Schell Z. huszár ezredes a tisztikarával, dr. Székely Jenő polgármester-helyettes, dr. Vojnits Aladár és dr. Mihályi tanácsnokok és sokan a társadalmi és közéleti vezetők közül és sok más előkelőség. A matinét Bogner József orsz. képviselő vezette be, rámutatva a délvidéki magyar irodalom jelentőségére. (A bevezető teljes szövegét a Kalangya márciusi számában közöljük.) Herceg János a Délvidék politikai és szellemi életének kapcsolatairól beszélt, Garay Béla színművész nagy hatással két Kosztolányi-verset adott elő; különösen az „Európa” című költemény előadása tökéletes művészi teljesítmény volt. Kisbéry János Kosztolányiról, az emberről emlékezett meg, Hegedűs Klári színművésznő pedig Létmányi (Czakó) István és Tímár Ferenc egy-egy versét adta elő mély megértéssel és forró lendülettel. Majtényi Mihály ragyogó humorú „Galacsin” c. novelláját Garay Béla olvasta fel rendkívül hatásosan. Cziráky Imre elbeszélését nagy tapssal jutalmazta a hallgatóság, s ugyancsak forró sikere volt Tarnay József színművésznek, aki Laták István és Stadler Aurél verseiből szavalt igen nagy hatással. Kolozsy Tibor egyik elbeszélését olvasta fel, ami után Csuka Zoltán mondotta el zárószavait bejelentve, hogy a matiné tanulsága az íróknak alázatot hirdet a művészettel szemben, s a közönségtől szeretetet kér. Bejelentette egyben, hogy az előrehaladott idő miatt Lévay Endre épp ennek az írói alázatnak és szerénységnek megértésével lemond tervbe vett előadása megtartásáról. A konferanszié szerepét Magyary Domokos töltötte be szellemesen.
A Kalangya nagy örömmel jegyzi fel ezen az oldalon azt is, hogy február elején előfizetőinek tábora már átlépte a négyszázas számot, tehát három hónap alatt az előfizetők száma meghatszorozódott.