Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Folyóiratok

Vissza

Kalangya, XII. évfolyam (1943. február 15) 2. szám

Sz. Z.: Balla Antal: Magyarország története
Az a siker, amellyel a tudós szerzőnek az utóbbi években megjelent „A legújabb kor világtörténelme” és „A legújabb kor gazdaságtörténelme” c. munkái dicsekedhetnek, érthetővé teszi, hogy ez a legújabb munkája még megjelenése évében második kiadást ért meg. Balla Antal vonalvezetése sok tekintetben emlékeztet egy világszerte ismert egyéniségére, aki a publicisztika terén lett kora egyik legnagyobb történetírójává: Heinrich Friedjunghoz hasonlóan ő is a politikai történelem síkján marad, az nyújt számára olyan gazdag anyagot, serkenti annyi ismeretlen politikai kapcsolat tisztázására, hogy – ezt tudatosan vállalja – nem kívánja az irodalmi, szellemtörténeti behatások bekapcsolását a történelmi eseményekbe. Viszont annál élesebb, tisztább távlatokban bontakozik ki műveiben az az alapgondolata, hogy hazánk múltjában mindennek, ami történt, elkerülhetetlenül be kellett következnie, és másképpen nem is történhetett volna múltunk egyetlen fordulata sem. Hogy ezeket a fordulatokat minél közelebb hozza olvasója tudatához, az eseményeket, minél közelebb fekszenek a jelenhez, annál behatóbban tárgyalja, hogy így a kapcsolatot a mával észrevétlenül, de szakadatlanul kövesse. Ez a célkitűzése teljes mértékben sikerült, az olvasó kristálytisztán látja, hogy hazánk legutóbbi nemzedékei hogyan és mennyiben ismerték fel a múlt értékeit, milyen mértékben mentették azokat át saját szükségszerűségeik kapcsán. E tekintetben nagy teret szentel a kiegyezés nemzedékével kapcsolatos problémáknak, amelyek sok tekintetben az eddigi értékeléseinktől eltérő, de szigorúan tárgyilagos megvilágítást nyernek. A Tisza Kálmán-korszak, a véderőkérdés, az obstrukció ismertetése a szerző tollán át már mint egy-egy régen lezárult történelmi esemény jelenik meg, fények-árnyak pártatlan elosztásával. Ugyanez a pártatlanság jellemzi a nemzetiségi kérdés összes vonatkozásainak ismertetését is. A trianoni Magyarország történetét külön rész tartalmazza sok új vonatkozás megismertetésével és a világgazdaság behatásainak gondos figyelemmel tartásával. Ez a hazánk jelenének szentelt leírás is mindenképpen sikerültnek mondható, és a Szovjetunió elleni háborúval nyeri zárókövét. A munka vonalvezetése mellett nagy előnye az is, hogy sehol sem merül el részletekbe, amelyek szakmunkákba kívánkoznak, és a szerzőnek a publicisztikában oly nagy sikerekre visszatekintő tolla könnyed, olvasmányos írásmodorban tudja az olvasót végigvezetni ezer év sorsterhes fordulatain.