Folyóiratok

Kalangya, XIII. évfolyam (1944. április 15) 4. szám

Szőnyi Kálmán: Vers

Mert minden férfi megőriz kamaszkorából
néhány egzotikus álmot… Lásd én is:
ahogy reggelente szembejössz velem
a múlt századból ittfelejtett utca otromba kövein,
és gyenge bokád hajlik, remeg,
s ahogy a fáradt vityillók között
hosszan elmereng fekete arcodon a bánat,
és lehajtod fejed; mindig régi álmaimra gondolok.
Mert a költő egyszer könnyen elhagyna mindent…
És menekülne, el, messzire, hol ismeretlen
a gondnyűtte homlok, a jaj, a vasbeton,
s ahol a fű olyan lágyan lapul a barna testű
lányok rózsaszín talpai alatt,
mint mély vizek iszapján a hal,
és ahol te, különös szépség, otthon vagy. [159]