Folyóiratok

Kalangya, XI. évfolyam (1942. január-február) 1-2. szám

Muhi János: Babonák között a bölcsőtől a sírig

A falu és az elszórt tanyacsoportok népe sok tekintetben gyermeteg volt és marad. Lépten-nyomon olyan jelenségekkel találkozik, amelyekre nem talál magyarázatot, és amelyek titkot fürkésző lelkét új kérdések elé állítják. A természet erőinek csodás megnyilatkozásai, az ég és föld ezernyi rejtélye, a körülöttünk és bennünk történő megmagyarázhatatlan jelenségek, az élet keletkezésének fennmaradásának és megszűnésének csodája, az egészség és betegség kifürkészhetetlensége, mind megannyi kérdés a néplélek számára. Miután egyéb magyarázatot nem talál, a maga módja szerint szellemek, és egyéb földöntúli lények ténykedésével hozza őket összefüggésben az érthetetlen jelenségeket. Babonás lesz.
A néplélek kételyeit legjobban a babona világába tartozó magyarázatok elégítik ki, ezekkel teszi érthetőkké a megfoghatatlan jelenségeket. A babonák és babonás hiedelmek emiatt a néplélek legjellemzőbb megnyilatkozásai. Bennük van a nép egész múltja és jelene, régi vallási hiedelmeinek maradványa. Némelyike eredeti évezredes formájában, másika módosulva, megváltozva. Akad olyan is, amelynek eredete még a pogány korba nyúlik vissza, de összekeveredett a kereszténység elemeivel s új babonát alkot. Legtöbb babonában régletűnt korok érzelmi, értelmi és cselekvési mozzanatai ismerhetők fel.
A babonák, amelyek a természetfölötti világrenddel kapcsolatos tévhit sorozatos megnyilatkozásai, elkísérik a népet a bölcsőtől a sírig. Minden nép babonás bizonyos fokig, így a magyar is. Vannak babonák, amelyek közösek, megtalálhatók minden égtájon és szélességi fok alatt. De vannak olyanok is, amelyek némely nemzet, vagy táj, kisebb nagyobb földrajzi egységek lelkületét vetítik vissza. Bácskában, főleg azokon a helyeken, ahol többnyelvű és vallású nép él együtt, különösen sok a babona. Az itt lakó nép különféle vidékekről származik, mindegyik magával hozta vidéke sajátos babonáit, melyekhez hozzájárulnak a vele lakók más vidékről származó babonái is. Így alakult ki Bácska gazdag babonavilága. Miután szerény eszközeimmel nem gyűjthettem össze minden babonát valamennyi változatában, csak azokat ismertetem, amelyek a legjelentősebbek.
* * *
A bácskai embert a babona már születése előtt várja. Az áldott állapotban lévő asszonyt különös bánásmódban részesítik, [60] mert a még meg sem született gyermekre is a veszélyek egész sora leselkedik. Az áldott állapotban lévő asszonynak nem szabad csúnya férfire vagy nőre néznie, mert ha „megcsodálja”, csúnya lesz a gyermeke. Ezzel szemben misem könnyebb, minthogy szép gyermeket hozzon a világra az anya. Egyszerűen kitartóan kell néznie valakit, aki nagyon szép és olyan lesz a gyermeke. A várandós asszonynak nem szabad sok vizet innia, különben gyermeke „vízfejű” lesz. Az adai és moholi tanyavilágban elterjedt babonás hiedelem szerint azért nem szabad sok vizet innia a várandós asszonynak, mert gyermeke iszákos lesz. Áldott állapotban lévő menyecskének nagyon vigyáznia kell, hogy szőrös állatot meg ne simogassa, mert ha megteszi, gyermeke arcán vagy testén rút szőrös folt keletkezik. Az anyajegy keletkezését azzal magyarázza a babonás felfogás, hogy az anya megijedt valamitől és testéhez kapott. A terhes nőnek minden kívánságát teljesíteni kell. Ennek megtagadása súlyosan kihathat a gyermekre is.
Az új élet keletkezésének megfoghatatlan misztériuma ezerféle babonás ténykedésre kényszeríti a népet, különösen szülés idején. Ha nehéz a szülés, minden ajtót, ablakot s fiókot ki kell nyitni, hogy az anya könnyebben világra hozhassa gyermekét. Az ajtó elé seprőt kell tenni, az ajtóba pedig kést kell szúrni, hogy a rossz szellem, amely a szülést is nehézzé teszi, ne léphesse át a ház küszöbét.
A csecsemőt, mint a család s a nemzetség reménységét, külön gonddal őrzi a nép, mert a csöppséget rengeteg veszély fenyegeti. Abban a pillanatban, amikor megszületett, a babonák egész sorát kell segítségül hívni, hogy megmenthessük a „gonosztól” (betegséget, szerencsétlenséget és minden más rosszat hozó szellemtől.) A megszületett gyermek fürdővizébe pihét kell dobni, hogy élete könnyű legyen, pénzt, hogy gazdag legyen, tejet, hogy jól tudjon aludni, és szép legyen a bőre. Amíg a keresztelés meg nem történt, a csecsemő pólyájára rózsafüzért kell kötni, a fejénél pedig állandóan Gyertyaszentelő Boldogasszony napján megszentelt gyertyának kell égni, nehogy a rossz szellemek kicseréljék a „kis pogánykát.” A rossz szellemek a világosságtól elriadnak. Keresztelés után a gyermeket egyenesen haza kell vinni a templomból. Ha a keresztanya valahová betér vele, vagy megáll, ha fiú, korcsmázó, „csavargó” lesz belőle, ha pedig leány, pletykás, „szomszédoló.” A szenvedéstől ugyancsak a születés pillanatától kezdve óvni kell a gyermeket. Ha valaki, akinek szeme „árt”, nagyon megnézi a gyermeket, és utána a földre néz, a csöppséget nehéz megmenteni a haláltól. A szemverés ellen a szegényebbek a leghatásosabb védekezésként színes rongyokat kötnek a gyerek csuklójára, a vagyonosabbak pedig színes gyöngyöket. Ha a gyermek[61]nek valami baja van, vagy sír, szemverésre gyanakodnak. Ilyenkor elhívják a falu bölcsét, Panna vagy Kata nénit, aki rendszerint boszorkány kinézésű vénasszony, és aki miután gondosan átvizsgálta a csöppséget, nagy szakértelemmel kimondja a csalhatatlan szentenciát, hogy: „Meg van verre szémme.” Ezt úgy állapította meg, hogy a gyermek kezeit keresztbe fogta és feje felett egy tányérba vizet mért. Ez az ún. „mérés.” Az így kimért vizet valami titokzatos mormolás kíséretében rá kell önteni a sarokvasra. Ebből a műveletből kétségtelenül megállapítható a szemverés. Miután a szemverés ily módon megállapítást nyert, meg kell keresni a szemverést okozatát. Ez úgy történik, hogy ólmot melegítenek s ezt hirtelen a már előbb említett „mérő vízbe” öntik a gyermek feje felett. Az ólom a hideg vízben természetesen kihűl és bizonyos alakot ölt. Most megkeresik a család ismerősei között azt, aki szerintük az ólomfigurára legjobban hasonlít. Ez volt a tettes. Azonnal elhívják, s ez a kimért vízzel megmosdatja a gyermeket, egy kanállal megitat vele, majd alsóruhájának visszájával megtörli. Ha mindezt kellő figyelemmel végezték, a gyógyulás kétségtelen. Legjobban annak a szeme árt, akinek a szemöldöke összeér. Ilyennek nem is mutatják meg a gyermeket. Ha azonban mégis meglátta, a mosdatási műveletet azonnal elvégeztetik vele. Védekezésül ajánlatos még a gyermeket enyhén megköpdösni és azt mondani rá: csúnya.
Gyakori eset – különösen rosszul táplált csecsemőknél –, hogy a kisgyermek rángógörcsöt kap, népiesen „beléüt a frász.” Ezt a betegséget is egészen egyéni módszerrel gyógyítja a nép. Le kell venni egy ablakszárnyat, azt szentelt vízzel megszentelni és az ablaküvegen keresztül kitartóan nézni a gyermeket, mintha hipnotizálnánk. A műveletet titokzatos ima mormolásával teszik hatásosabbá.
Köhögő gyermek orvoslására éjfélkor, útkereszteződéséről lopott port szórnak a teába, máshol a fürdővízbe. Hasmenés ellen legajánlatosabb terhes kocsiról maroknyi szalmát lopni és ennek kifőzött levét megitatni a gyermekkel, vagy pedig a fürdővízbe önteni. Ha a kocsis észrevette a lopást, hatástalanná válik az egész művelet.
Nemcsak a gyermek életének legnagyobb átka, megrontója a betegség, hanem a felnőttekének is. Ezért egész sor babonával kísérli meg a nép a védekezést a betegség ellen. (Szomorú, hogy kisebbségi életünk szervezetlenségében még nagyobb tanyacsoportok és kisebb falvak is orvos nélkül álltak, vagy ahol van is orvos, a legelesettebb, legszegényebb néprétegnek nincs rá pénze, és így egyetlen orvossága még sokáig a babona marad.) [62]
A betegségek okát nem tudván megmagyarázni, azokat rossz szellemek, esetleg rossz szellemekkel szövetkezett emberek műveinek tartják. Ezekről azt mondja a nép, hogy eladták lelküket az ördögnek. A népfelfogás szerint ugyanis vannak szellemek, melyek az embert jó, s amelyek rossz irányban befolyásolják. Az utóbbi betegséget, szerencsétlenséget zúdít a szegény ember nyakába, a másik megóvja a rossztól. Az ördögön kívül a boszorkányok, kísértetek és bűbájosok azok, akiktől őrizkedni kell. A boszorkányok és bűbájosok oly emberek, akik túlvilági szellemekkel való összeköttetéseik révén döntő kihatással lehetnek más emberek életére s cselekedeteire. Ilyenek még a jósok, táltosok és varázslók (vrácsálók) is. Ha ezek rossz szellemekkel állnak összeköttetésben, kellemetlenséget, betegséget, szerencsétlenséget, sőt halált is okozhatnak, akik pedig jó szellemekkel, közbelépésükkel megakadályozhatnak mindenféle szerencsétlenséget.
A rossz szellemek által okozott rontás sokféle betegséget okozhat. Ha valaki hosszabb betegségben szenved, az egész falu rontásnak tulajdonítja. Rontással nemcsak beteggé lehet tenni az embert, hanem jó emberből rosszat, víg kedélyűből búskomort, szorgalmasból munkakerülőt csinálni, sőt ez ellenséget őrültségbe is zavarni. A jó szellemekkel kapcsolatban álló „vrácsálók” (varázslók) visszacsinálhatják a rontást.
A betegséget leginkább ráolvasással gyógyítják. Ez abból áll, hogy egy öregasszony a beteget megnyomkodja, miközben titkos szavakat mormol, vagy esetleg imádkozik. Nyílt sebet legeredményesebben úgy lehet gyógyítani, ha apró, színes, rongybabákat készítünk, ezekkel esti holdvilágnál megdörzsöljük a sebet és a babákat éjfélkor a keresztúton – bizonyos szavak mormolásai közben – fejünkön keresztül hátradobjuk. Fontos, hogy ilyenkor ne nézzünk hátra. Ha most ezeken a babákon négylábú állat megy keresztül, a seb gyorsan behegged, míg ha ember lép át rajtuk, a sebek átvándorolnak. Ha valakin kelések ütnek ki, első gondja, hogy megállapítsa, vajon min léphetett keresztül.
Falukutatás közben alkalmam volt a néplélek gyermetegségének egy különös példáját megismerni. Az egyik legény valahol Délszerbiában katonáskodott, s onnan súlyos maláriával tért haza. A betegség nap-nap után gyötörte, úgyhogy elvesztette erejét. Egy alkalommal ellátogattam hozzájuk. Az ajtón nagy betűkkel ez állt: „A Mihál nincs itthun.” Kérdezem, miért írták ezt ki? Angyali naivsággal és mély meggyőződéssel mondja az édesanyja: „Hogy a hideglelés ne tanájja meg.”
A betegségeket egyébként bizonyos cselekedetekkel meg lehet előzni. Például: Első menydörgéskor vagy az első hóban [63] meghemperegni biztos védekezés sok betegség ellen. Ugyan e célból ajánlatos a virágvasárnapi barkából pár szemet megenni.
Egyéb babonák:
Naplemente után kiadni valamit a házból, az egész családra szerencsétlenség. A tejesasszony naplemente után semmi pénzért sem adna tejet, mert akkor elviszik a „tejhasznot” és a tehén elapaszt. Ha a háziasszony ad ki valamit ilyenkor, felborul a házi béke.
Új házba, amíg egy macskát, vagy kutyát be nem dobtak az ablakon, nem szabad behurcolkodni. Ezek elriasztják a rossz szellemeket, és sok bajt hárítanak el a házról. Vannak olyan házak, ahol a macska nem akar megmaradni. Ilyen esetben a macskát tükörbe nézetjük, azután orrát a „füstöshöz” dörzsöljük, végül pedig kereszt alakban átbujtatjuk az asztal alatt. Ezzel maradásra késztetjük.
A péntekkel és tizenharmadikával kapcsolatos babonát a falu is ismeri. Ha az asszony pénteken megfésüli a haját, az bajok forrása lehet. A házból ily napon kiadni valamit legalább is könnyelműség. Ugyancsak nem szabad semmit kiadni a házból Luca napján sem. Tojást ezen a napon falun semmi pénzért sem kapni, mert a tyúk menten megszűnnék tojni. Ha fekete tyúk nagypénteken kisebbet tojik a szokottnál, nagy szerencsétlenség előjele. De ha valaki ezt a tojást hónaljában kikölti, a tojásból lidérc lesz, amely gazdája minden kívánságát teljesíti. Tyúkültetés alkalmával a tyúk alá páratlan számú tojást kell rakni, a tyúkot szitával leborítani, a szitára pedig férfi alsóruhákat tenni, hogy a tojások biztosan kikeljenek.
A jövő kérdése sokat kínozza a népet. A nagy titok felfedésére számos babona szolgál. Elsősorban a kártyavető asszony az, aki csalhatatlan a jövő megmutatásában. Ha az ismeretlen jövőfelfedése közben kiderül, hogy nagy kellemetlenségek, szerencsétlenségek vagy betegségek várnak az emberre, azonnal a vrácsáló asszonyhoz kell menni, aki „visszacsinálja.” A vrácsálás (varázslás) egyébként a legbiztosabb mód mások életének befolyásolására is. Vrácsálással össze lehet boronálni teljesen ismeretlen embereket és fordítva, a legszebb egyetértésben élő házastársakat összeveszíteni. Bosszúállásra ez a legjobb mód.
A túlvilági élet rejtélye misztikus hiedelmek forrása. A meghaltak szellemei hazajárnak. A tisztítótűzben szenvedő lélek éjjelenként felkeresi hozzátartozóit, és álmukban arra kéri őket, hogy mondassanak érette misét, imádkozzanak és jótékonykodjanak. Ha a halál hirtelen következett be és az elhunyt nem tudta közölni végakaratát, legtöbbször visszajön és hozzátartozói[64]nak elmondja. Az elkárhozott lelkek is visszajárnak és bosszút állnak. Éjjel éktelen csörömpölést okoznak. A lámpa elalszik, ha átsuhannak a szobán, az ablakok rezegnek, a tányérok összekoccannak, a falra akasztott képek lehullnak. Különösen akkor teszi ezt a szellem, ha házát eladták és abban már idegenek laknak.
Tizenegytől éjfélig: a szellemek órája. Megnyílnak a sírok, és fehér leplekbe takarva előjönnek a megholtak szellemei. Ilyen időben a világért sem tanácsos szabad ég alatt tartózkodni, mert az ember bosszúvágyó szellemek áldozata lehet. Vannak szellemek, amelyek fejetlen ember formájában zargatják az élőket és sokakat az őrületbe, vagy a halálba kergetnek. A seprűnyargaló boszorkányok ugyancsak sok bajt okozhatnak. Az alvónak mellére ülnek, elfojtják lélegzetét, haragosaikat elverik, s megkínozzák. Gyakran fekete macska képében támadnak és ilyenkor a karmolás életveszélyes.
Az álmoknak elsőrendű szerepet tulajdonít a nép. Az Isten sokszor álmok útján adja tudomására az embernek akaratát. De gyakran előfordul az is, hogy az elhunyt szülő, rokon vagy jó barát álmunkban figyelmeztet a bennünket fenyegető veszélyekre.
*
Sok szépség és költészet van a bácskai babonákban. Délibábok ezek s a nehéz élet gondjaiban gyötrődő nép lelkének virágai. Csak az a sajnos, hogy még előrehaladott századunkban is ilyen babonák szabják meg a nép életét, mert ahelyett, hogy a költészet síkján maradnának, az élet kerékkötői, megrontói lesznek.
A falusi értelmiség és a különböző egyesületek kötelessége a babonák káros hatása ellen küzdeni. Ugyanakkor azonban szükségesnek tartom – különösen a gyógyítás terén –, hogyha elvettük a néptől a ráimádkozást, mérést és a vrácsálást, tegyük lehetővé, hogy a felvilágosításon kívül gyógyszert s a Panna nénik helyett orvost is kapjon. [65]