Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Folyóiratok

Vissza

Kalangya, XIII. évfolyam (1944. június 15) 6. szám

Lukács György: Prokopy Imre és a Revíziós Liga
Prokopy Imrének, ennek a nagy műveltségű magyar hazafinak eredeti pályája a tanári pálya volt, a politikai pályára az első világháború válságos idejében lendült át, amidőn – mint a délvidéki viszonyok kitűnő ismerőjét és népszerető férfiút – Bács-Bodrog megye és Zombor város főispánjává hívták meg, és egyúttal kormánybiztosi feladatokat ruháztak reá. Kitűnő választás volt főispánná tenni meg őt, mert egyfelől izzó magyar hazafi volt, másfelől pedig a szerb és német nemzetiségek körében is általános tiszteletnek örvendett, mert a nemzetiségekkel szemben méltányos volt, és a nemzetiségi törvényt nemcsak rendelkezéseiben tartotta meg, és tartatta meg másokkal is, hanem annak szellemét a gyakorlati életben is Deák és Eötvös felfogása szerint értelmezte. Trianoni tragédiánk után nem maradt tétlen, hanem lelke mélyéig megrendülve a magyarsággal szemben elkövetett vérlázító igazságtalanságok miatt azok sorába lépett, akik társadalmi téren a letiport nemzet talpra állításának gyakorlati munkájához láttak. Így vált vezető tényezővé a hazájukat vesztett délvidéki magyarok szervezeteiben, s így került a Magyar Revíziós Liga munkatáborába is.
A Magyar Revíziós Liga elnöki tanácsának közszeretetben álló tagja volt, és az elnöki tanács tagjainak mindenkorra emlékezetében maradnak azok a mélyenszántó okfejtések, melyekkel ő az elnöki tanács értekezleteit gazdagította. Nemcsak az elnöki tanács megállapodásaiban, határozatai meghozatalában volt oroszlánrésze, hanem különösen nagyszabású irodalmi munkát fejtett ki a Liga külföldi lapjaiba írott szakcikkeiben.
A Magyar Revíziós Liga munkássága kezdettől fogva kettős irányban mozgott. Egyfelől arra törekedett, hogy itthon, a csonka országban ébren tartsa a lelkesedés tüzét, azt a törhetetlen akaratot, mely Nagy-Magyarország helyreállítására irányul. Tevékenységének másik, mindenesetre fontosabb része a külföld felvilágosítása és ezen az úton törekvés a világ közvéleményének Magyarország javára való kialakítására.
A világháború folyamán a Magyarország ellen intézett propaganda – hadjárat, melynek szellemi vezére a fürge és lelkiismeretlen Beneš volt, sikerrel járt, mert a békekötéskor Magyarország agyonrágalmazottan, teljesen befeketítetten állott a világ közvéleménye előtt mint olyan ország, mely a trianoni mostoha bánásmódra rászolgált, s melyet a trianoni büntető ítélet igazságosan sújtott. Ezt a világszerte elterjedt balhiedelmet kellett sarkaiból kiforgatni, és a történelem és a való események megvilágításában helyreállítani a megrágalmazott Magyarország jó hírnevét. Nehéz feladat, mert a rágalmat könnyen elhiszik, az mint futótűz terjed tovább, a rágalomtól való megtisztítás útja azonban göröngyös, és tövisekkel van tele, mert előbb a meggyökeresedett előítéleteket kell eloszlatni, s csak azután következhetik soron az igazi felvilágosító és építő munka. A Magyar Revíziós Liga a fő súlyt arra helyezte, hogy az országok sorsának kialakítására befolyással bíró külföldi tényezők: a parlamentek tagjai, a sajtó munkásai, a tudósok és történetírók, a kulturális és a hitélet vezetői, valamint a közgazdasági élet irányadó egyéniségei nyerjenek tárgyilagos felvilágosítást a való helyzetről. Azt igyekezett elérni, hogy mindezek a tényezők megismerjék azt a sok hazugságot és félrevezetést, melyekkel annak idején az érdekelt politikusoknak sikerült kicsikarniuk a kárhozatos békediktátumokat. Hogy tanulmányozzák az ezeréves magyar történelmet, hogy megismerjék a Kárpátok medencéjének – a világ legtökéletesebb geográfiai és gazdasági egységének – földrajzi, történelmi, gazdasági és geopolitikai egyéniségét. Hogy a Duna völ[244]gyének népi elhelyezkedéséről világos képet nyerjenek, és elfogulatlanságukban maguk győződjenek meg arról a vezető hivatásról és kötelességről, mely Magyarországnak mint a Duna-völgy centrumának teszi feladatává a Duna-vidék megszervezését. Mindezen irányadó szempontok alapos tanulmányozására és feldolgozására a Magyar Revíziós Liga a világ sok kiváló íróját és tudósát nyerte meg, akik saját tanulmányaik alapján Magyarország megismerésének és ezzel kapcsolatosan a revíziónak valóságos világirodalmát teremtették meg. Mint a Liga külföldi propagandájának igen lényeges tényezőjére legyen szabad rámutatnom arra is, hogy a Liga négy idegen nyelvű folyóiratot alapított (Donaukurir, Corriere del Danubio, Nouvelles Danubiennes, Danubian Review), melyek német, olasz, francia és angol nyelven állandóan szakcikkeket tartalmaznak a revízió köréből, és szakszerű feldolgozásban feltárják az összes időszerű eseményeket a revízió, a kisebbségi kérdés, a lefegyverzési kérdés és más rokon problémák terén.
A Magyar Revíziós Ligának ebben a zajtalan munkájában, amelynek számottevő része van abban, hogy Magyarország jó hírneve a külföldön helyreállott, és a revízió kérdésében konkrét eredményeket is lehetett elérni, Prokopy Imre egyéniségét jellemző, szívós kitartással működött közre. Nagy tudásának egész tárházát bocsátotta a Liga rendelkezésére, és különösen magas szinten mozgó szakcikkeivel megbecsülhetetlen szolgálatot tett a szent ügynek. Klasszikusan kezelte írásaiban a magyar nyelvet, érvényre emelve annak minden szépségét, de könnyedén fogalmazott a világnyelveken és a hazai nemzetiségi nyelveken is. S nyelvtudásának mindenesetre jelentékeny része van abban, hogy műveltségét oly sokirányúvá tehette, és oly magas tudományos színvonalra emelhette. Közjogi és történelmi tudásának gazdagságát és a hazai viszonyok gyakorlati ismeretét, különösen a Délvidék minden kérdésében való teljes tájékozottságát tükröztetik vissza a Liga külföldi közlönyeiben megjelent kitűnő szakcikkei, amelyekkel jelentékenyen hozzájárult a magyar igazságnak a külfölddel való megismertetése nagy munkájához.
Nemes emlékét a Liga kegyelettel őrzi.