Folyóiratok

Kalangya, II. évfolyam (1933. május) 5. szám, 289–360. p.

Gergely Boriska: Örömcsillag az életégen

Egyszer
örömet is szabad talán énekelni,
mért legyen csak búnak-bajnak fóruma?
A könny nem több a latban, mint a kacaj,
és a teljesség érzése oly ritka érték, hogy
dalba kell foglalni, mint aranyba ékkövet.
Jó érzés örömet énekelni ma, amikor a magánnyomor
és köznyomor sajátított ki minden tiszta papírt…
pedig a nyomorról már nem is szólhat új ének,
hiszen az emberek nyakig benne élnek, és örülnek,
ha percekre feledni tudják bajaikat és vágyaikat,
a jó életet, a szép birtokot, meg mindent, ami – nincs.
A jó egészséget is
azok kívánják hévvel, akik elvesztették,
mert ezt a minden földi jónál jobbat
nem tudjuk úgy megóvni, mint sok egyebünket,
ami pedig mit sem ér, ha egészségünk elveszett.
Óh, egészség, drága életöröm, te vagy a Minden!
Terólad akarok szépet énekelni most:
örömcsillag szomorú létünk egén,
mit vak üvegként homályosít sok oktalan panasz.
De hiányokért keseregni meddő és felesleges,
ha önmagunkban megtaláljuk a Teljességet.
Olyan jó élni,
vidáman kacagni, jó szemmel látni a világot
és reménnyel nézni a holnapok elé!
Két karommal átölelek mindent, amit szeretek,
a kalászos rónaságot gyalog járom, és szagolom a
sok virágot, meg az élet mindenféle jó szagát.
Figyelem a szívem dobbanását: tik-tak – vártalak,
vérem lobbanását elpazarlom, szemem sugárzását
szerteszórom, mint nap szórja sugarát.
… Ujjam círógat… szavam simogat… ajkam piheg”
szájammal javamra dolgozom – eszem, iszom,
és a szerelmesem forrón megcsókolom.
Fülem a csend imádságát is hallja, [330]
mert agyam az éter rezgését is tudtul adja…
És ez mind az enyém?
Igazán enyém e sok gyönyörű csoda?
Szabad-e mondani, hogy az élet mostoha?
Látok, hallok, érzek, gondolkozom, járok, beszélek,
ennyi sok istenajándék egy embernek,
óh, milyen nagyon kell örülni ennek!
Örömöm végtelen, bennem van a Teljesség,
hiszen e vágyak csak abból fakadnak,
ha egészség diktál az életakaratnak.
Dallal dicsérem végül
az életöröm forrásának, az Egészségnek őrizőit:
Pasteurt, Ehrlichet, Behringet, meg a többi nevest
és a sok áldott életű Névtelent,
aki rajtam, rajtad – mindenkin segít, mert
segít megtalálni elveszett kincsünk, egészségünk.
Miértünk vannak ők, Isten hűséges tolmácsai,
az emberi szenvedések enyhítői, igazi megváltói…
Kutató, nagy elmék szent Eredményeit
az orvosok sugarazzák a szenvedőkre,
ők adagolják az egészség bűvös, édes balzsamát.
Örök téglahordói a tudomány fundamentumának,
hogy felépítsék a Test és Lélek tiszta templomát.