Folyóiratok

Kalangya, XIII. évfolyam (1944. július 15) 7. szám

Bencz Boldizsár: Emberöltőn túl

Uram, mutasd meg velem szándékod:
adjál csak egy tűlyuknyi ablakot,
kikémlelnem a nagy életútra,
melyen kis batyummal ballagok.
Kikémlelnem a nagy életutat:
az út vége árokba hol szakad,
boldogságból, csókból, földi jókból
kísér-e odáig szolgahad.
Vagy gaz és gyom verte fel tovább is,
vagy itt van már közvetlen a vége,
az ablak alatt – egy lépés még tán,
és hullok, zuhanok a mélybe…
Bomba ássa-e azt a mély árkot,
kőfal törmeléke temet-e be
s figyelem-e őrjöngő, tiszta ésszel,
mentség vagy halál közeleg-e.
Vagy derűs és napsugaras végig
az út. Az én utam mától végig,
s gyémántkavics ropog talpam alatt
egy irdatlan, szép messzeségig.
Uram, mutasd meg velem szándékod:
adjál csak egy tűlyuknyi ablakot
kikémlelnem a nagy életútra,
melyen kis batyummal ballagok. [286]