Folyóiratok

Kalangya, II. évfolyam (1933. május) 5. szám, 289–360. p.

Csuka Zoltán: A kerék mélybe lendül

Már nem a munka,
a munkátlanság mélyíti kétszeres ráncaid,
s amit rádió és újságok naponta tudtodra adnak,
ráncaid mélyítik azok is, hiszen tudod,
mindent, mi készül a te bőrödön s csontjaidon próbálnak egyszer.

Gőgös harangok muzsikáltak, s kezemet fogtad görcsösen, tudnivágyóan,

alig is szóltál, csak a szemem rebbenését lested,
alig szóltam, szemedet néztem, s tudtam, mire gondolsz,
elhal a szó, és embermilliók szemében helyette
új nézés gyullad, s két tenyér
keményen összesimul.
»Így van, bizony« – mondtuk,
mélyül és szélesedik a rosszakarat és gonoszság frontja,
s ahogy a szemedbe néztem,
az egyiptomi fáraók első lázadóit láttam,
láttam a rizsföldek ezerszer vérbe tiport rabszolgáit,
a Spartacusok hajdani elárult seregét,
Dózsát és Gubec Mátyást is láttam,
századokon át a felemelkedést és lehullást,
s láttam a máglyákat és fáklyásmeneteket,
láttam da Vincit, Galileit és Táncsics Mihályt,
láttam Petőfit és a föllendülő milliókat,
és halkan mondtam:
A kerék most mélybe lendül,
s vele száguldunk mi is,
de forog a kerék, s biztos, hogy mindannyian
a feltörő lendületben is benn leszünk.