Folyóiratok

Kalangya, VII. évfolyam (1938. augusztus–szeptember) 8–9. szám, 337–432. p.

Kínai pincér. Lao-cét idézi,
a lét és nemlét kérdésén mereng.
Udvarias is, akár Konfucius,
bár hajlama más irányban kereng.

Közlékeny, amíg Taót magyarázza,
ámbátor szolga, értelme finom.
Diáktudata erős, ez ingerli,
s hogy ösztöne nem győz minden kínon.

Arca szürke, mint a kopott üveglap,
ha akarhatna, mit is akarna?
Kínában ölnek. (A pestis ma játék!)
Mintha a halál gőggel hadarna.

Rám néz. Szárnytalan válla közönnyel csüng,
melle szűk s horpadt, zöld szeme nevet.
A holdfény ásít a kertvendéglőben,
jóllakott, sokat látott és evett.