Folyóiratok

Kalangya, VII. évfolyam (1938. július) 7. szám, 289–336. p. |
Reményi József: Sötétség |
Már jóllaktam a sötétséggel. Reggel, holnap reggel a napot megállítom. Érintkezem a hencegő felleggel, a tárgyalást majd így-úgy megindítom. Nem lámpafény a becsvágyam, megmondom, nem a lapuló parázs vagy gyufa. A napkéve az én álmom, s a gondom a sötétség, a cél züllött húga. Régen környékez, nagyon is meguntam, a szikra bennem a napra éhes, dehogy derű az irigyelt odúban megjegyezni, az öröm mily véges. Nekem a nap kell, lángoló világa, nem a sikerek sötét boldogsága. |