Folyóiratok

Kalangya, VII. évfolyam (1938. július) 7. szám, 289–336. p.

Reményi József: Meztelen sors

Rám zuhanhat a jelek áradata,
makacsul zenghet vergődő dalom,
a szénaillat s az ég boltozata
bármilyen pompás, s bármiként vallom,
hogy a léleknél különb szőnyeg nincsen,
rajt bandukolhat az éhes s fáradt,
s hiába mondom, a hűség a kincsem,
olyan való ez, mely el nem szárad.
Alig akad, kit összehoz e csoda
legbensőmmel, és híven követne.
Mindenkinek amúgy is sok a dolga,
s az ily cél felé ki ténferegne?
Magamban állok éj-nap az ablaknál,
meztelen sorsom, kivel is lakhatnál?