Folyóiratok

Kalangya, VII. évfolyam (1938. június) 6. szám, 241–287. p.

Mit tegyek hát, mikor a jóság
ravaszkodó együgyűség,
Úgy tesz, mintha megértést adna,
kíméletlen érzelgősség.

Mert az vagy, te nyugtalanító
közhely, te hamis hárfája
a gyöngédségnek, biz' kérődzés!
Ez lenne éltem pályája?

Ez lenne, ez az erkölcstelen
erkölcs, az alkalmazkodás?
Én hallgassak, mert a gondolat
fellázító okoskodás?

Én hallgassak, mert az értelem
csodáját el nem bírjátok?
S a lélek bűvkörét említve
élitek ki babonátok?

Mit tegyek hát? Miként őrizzem
énem tiszta szabadságát?
A szatírával végezzem ki
az ámítók boldogságát?