Folyóiratok

Kalangya, I. évfolyam (1932. október) 6. szám, 353–424. p.

Bencz Boldizsár: Életünk az asszony

Forrók, és mindig újan érkezők
az ölelés finom transzmissziós gépei,
a csókok drága kofái,
alkura mérik a lázt, alkura a vágyat,
alkura mindent, és mindazt,
amit gyűjtőnév alatt naponta
ezerszer dicsérünk, vagy pofozunk,
vagy öleljük, és azt mondjuk becézve:
Élet!
Asszony.
És mindegy, melyik dalt szőjük
szerelmesen vagy hóhér pillanatok
arató tüzében, ők a rendező élet, és ők jönnek
kimért hűséggel, forrón termők,
vagy a temető hűbéreseiként,
és korbácsütésre vagy kemény parancsra,
ritkán hódoló kérlelésre,
de szeretnek, és kívánnak,
és akkor –, járja bár az utcák sikátorát,
vagy a paloták parfümös szalonjaiban
spanyol etikettek szerint éljen,
olyan egyek lesznek, olyan mindegyek,
az ölelés finom transzmissziós gépei:
az Élet!
az Asszony.