Folyóiratok

Kalangya, VI. évfolyam (1937. november) 8. szám, 277–323. p.

Berényi János: Két kézfogó árnyék nyomán

Még csak kínnal se mondom,
hogy utol nem érsz soha,
pedig a távolság közöttünk
alig hétöles;
engem tán szalaszt az izgalom,
téged tán maraszt a tilalom,
előttünk minden út kettéválik,
mögöttünk lejtőre lép a nap,
néha fölemelem a kezemet,
néha fölemeled a kezedet
s tapsoló örömünk csak ennyi:
hogy előreeső árnyékaink
mintha ilyenkor
szelíden kezet fognának egymással.