Folyóiratok

Kalangya, V. évfolyam (1936. november) 8. szám, 469–516. p.

(Július–augusztusi kettős szám)

A nyári kettős szám magán viseli a nyári hangulat kisugárzását. A bevezető cikkben Staić Vasa a Srpska Matica volt elnöke és a Letopis volt szerkesztője Mušicki Lukianról, a nagy szerb költőről és irodalmáról emlékezett meg a tőle megszokott alapossággal. Mušicki Lukian emlékét kitartóan ápolja a szerbség és érték tekintetében Dositej mellé állítja. Staić is azt írja, hogy Mušickit nyomban Dositej mellé helyezi a szerb értékek oltára előtt.

Vasiljević Žarko, a melankolikus Novi Sad-i költő három modern verse egészen furcsán hat a maradi, elvont problémákkal foglalkozó konzervatív Letopisban. A költő bátor mondanivalója, a vers szerkezete, frappáns és valahogyan egészen idegen a Letopis megszokott hűvös, nyugodt környezetében. A mai kapkodó, mindig változó, soha nem állandósuló élet összevisszaságát örökítették meg ezek a versek. Vasiljević Žarko, aki ritkán hallat magáról, újabb verseivel is igazolta, hogy komoly értéke a sokat támadott és értékben kellően meg nem becsült vajdasági szerb irodalomnak.

Čiplić Bogdan neve sem ismeretlen az olvasó előtt. Elbeszélése fordulatos, nyelve élvezhető, mondanivalói szórakoztatnak. Petrović Veljko a sombori származású Beogradban élő elbeszélő, a szerb irodalom egyik legnagyobb értéke arról írt, [515] hogy az állatvilág milyen hatással van a festészetre. A megállapításai helytállók, és az író helyesen állapította meg az állatvilág szerepét a festészetben. Külön értéke e nyári számnak Pribičević Ádámnak, a Dél-Szerbiában élő likai fölműves-írónak néhány erőteljes írása. Az írás közvetlensége és egyszerűsége adják meg Pribičević mondanivalóinak súlyát. Popović Dušan dr. tanulmánya A szociológia és a történelem címet viseli, míg dr. Vasa Staić a tüdővész elleni ankét eredményét ismerteti. Maksim Gorkij haláláról dr. Sekulić Izidora, az ismert szerb író emlékezik meg hűen megrajzolva a nagy orosz író portréját. A többi cikkek és írások szerzői: Marić Svetislav, Leskovac Mladen, Jakšić Milutin, Georgijević Krešimir dr., Vasiljev és Ivić Aleksa dr., míg dr. Sz. L. A magyarországi 1848–49-iki szerb felkelés története címen adta ki nagy értékű tanulmányát, amely a szerb történettudósok, írók és politikusok érdeklődését méltán felkeltette. A mű bírálója a Letopisban azt írja, hogy gazdag és értékes dokumentumok gyűjteménye – dr. Thim könyve, azonban nem mulasztja el annak a megállapítását, hogy szerény nézete szerint ez a munka is tanulságul szolgálhatna Magyarországon arra, hogy a népek nemzeti szükségleteit és emberi jogait tiszteletben kell tartani. Ezt nemcsak az emberi jogok kívánják, hanem a modern jogállam létjogosultsága is.

Komoly és útbaigazító méltatást találunk Vasa Staić Novi Sad-i bibliográfiájáról, amely nemcsak Novi Sad, hanem némileg az egész Vajdaság szerb múltját tárja fel. Aki meg akarja ismerni a szerbség élettörténetét, politikai küzdelmeinek gazdag és viharos eseményeit, kultúrtörekvéseit, és nem utolsó sorban hősies élni akarását, az nem nélkülözheti Staić értékes munkáját. A szerbség a Vajdaságban mindig támadó pozíciót foglalt el, soha nem nyugodott, és ez az örök mozgása jelent érdekes olvasmányt nemcsak a szerb, hanem az itt élő kisebbségi polgár részére is.