Folyóiratok

Kalangya, V. évfolyam (1936. június–július) 6–7. szám, 353–468. p.

Kolozsi János: Glas Istorijskog Društva

(Kilencedik évfolyam, harmadik kötet)

A Novi Sad-i történelmi társaság idei harmadik könyve ismételt igazolása annak a céltudatos munkának, amelyet a társulat végez a vojvodinai múltra vonatkozó történelmi adatok feldolgozásával.

Jankulov Borislav dr. folytatja cikksorozatát a történelem előtti idők vojvodinai értékeinek a felsorakoztatásával. A bronzkort ismerteti, amely a Vojvodinában főleg a nyugati tartományok kultúrája hatásaként keletkezett. A baranyai és a szerémségi ásatások, majd a bácskai és a bánáti feltárások eredményeit képekkel illusztrálva mutatja be.

Stajič Vasa a Novi Sad-i cincárokról ír, akiknek a száma néhány száz év előtt még jelentékeny volt, de idővel beleolvadtak teljesen a szerbségbe. Novi Sadon a múlt század végéig görög nyelvű istentisztelet volt, görög iskola állott fenn külön alapítványokkal, azonban a tizenkilencedik század elején a szerbség teljesen magába olvasztotta, asszimilálta a keletről jött cincárokat.

Maletin Marko folytatja megemlékezéseit Pavlovič Teodorról, a régi vajdasági szerb újságírás egyik kimagasló alakjáról.

A legérdekesebb cikkek közül való Stranjakovič Dragutin dr. fejtegetése a szerbiai propaganda hatásáról a Monarchia szlávok által lakott részein. Most az 1848–1858 évek propagandájának az eredményeit ismerteti azt bizonyítva, hogy a régi, háború előtti Szerbiában és a Monarchia szlávok által lakott területein egyaránt, a szlávok vallásra való tekintet nélkül dolgoztak, és együttműködtek a szláv gondolat erősítésén. [467]

A kritikai rovatba dr. Margan Vladimir, Milutinovič Vladimir, Bogičevič Jovan, Jankulov Borislav, Đorič Dositej, Vlačič Ljubo, Pavlovič Ivan, Stajič Vasa, Đorovič V. Radojčič Nikola, Popovič D., Leskovac Mladen és Vukčevič Mile írtak.

Két, a magyarságot érdeklő kritikát is találtunk. Az egyik dr. Thim József Magyarországi 1848–49-eki szerb felkelés története című Budapesten megjelent három kötetes munkát ismerteti, Đorovič nagy jelentőségűnek tartja a munkát, amely a szerb felkelés további kutatóinak értékes anyagul szolgálhat. Azt azonban nem mulasztja el megemlíteni, hogy a szerbség szempontjából hézagai és hiányosságai is vannak a különben hatalmas történelmi munkának. A másik figyelmet érdemlő beszámoló Staič Vasa Novi Sad-i biográfiáját ismerteti. A Srpszka Matica elnöke a Novi Sad-i városi irattárban végzett kutatásainak az eredményét dolgozta fel természetesen arra törekedve, hogy a Novi Sad-i szerbség fejlődési vonalát megrajzolja. Radojčič Nikola a mű bírálója az elismerés és a hála legszebb szavaival köszönti meg Staič buzgó munkálkodását.