Folyóiratok

Kalangya, V. évfolyam (1936. június–július) 6–7. szám, 353–468. p.

Ibn Saud útja és célja

Essad bey Mahomed című könyvében megemlékezik Ibn Saudról. Úgy állítja be, mint Arábia reményét, mint új Mahomedet, az iszlam – regenerátorát, anélkül, hogy ezt tényekkel támasztaná alá. – Essad könyvének a Kalangya 1935. decemberi számában történt ismertetésénél ezt ki is emeltem.

Tényleg Arábiában készül valami új. Sok lett már valósággá, és úton van valósággá lenni, ami azelőtt elképzelhetetlen volt. Új társadalmi és gazdasági rend van kialakulóban, a korán új magyarázata lett úrrá az arab lélekben.

Ibn Saud az angol gyarmatok kivételével egész Arábia, (l mil. 650 000 négyzetkilométer terület) ura, Arábia királya, lelkében és testében arab, de modern. Gyermekkorában kis arab törzs főnöke, apró ország uralkodója volt, melyet hatalmasabb szomszédja elhódított. Számkivetésbe menekült, törzstől törzshöz, hogy köves Arábia homoksivatagjain, ezer veszély és bírhatlan nélkülözések közepette érjen férfivá. Ezalatt volt ideje magába mélyedni, gondolkodni új Arábia felől. A realitások emberévé lett, a primitív arabból államférfiúvá vedlett, és bátor optimizmusból átitatva, csodálatos meggyőződésektől telítve, tisztán látta a nagyra hivatott új Arábia lehetőségeit.

Hányatott, szenvedésekkel és csalódásokkal teli életében megtanult elfogulatlanul és bátran gondolkozni.

Nem áltatta magát, Arábia tehetetlen volt. Az arabok lelki és területi szétdaraboltsága, a törzsek kölcsönös gyűlölködése, külföldi hatalmaktól függése, majdnem kilátástalanná tett minden ezen helyzet megjavítására célzó lépést. És mégis lelkében mélyen meg volt győződve, hogy ennek nem kell így lenni, csak változtatni kellene a túlzó konzervatizmuson, az ezer éves szokásokhoz és tanításokhoz szító görcsös ragaszkodáson. A könyörtelen realitások világában anakronizmusnak tartotta a tradíciót, idejét múltnak az arab nép egész életrendjét és gazdálkodási módját, és bennünk a múlt dicsőségnek a jelent fojtogató kísértetét látta.

Ennek dacára is igazság maradt részére továbbra is a Korán, de annak rendelkezéseit, egészen másként értelmezte, mint a tradíció – és az azt képviselő ulemak (papok). – A Korán Arábia dicsőségét, gazdagságát és hatalmát hirdeti, mellyel kiáltó ellentétben áll a jelen. Nem lehet tehát igaz az a magyarázat, mely lehetővé teszi Arábiának ilyen kilátástalan leromlását. Nem az egymás elleni harcot hirdeti a Korán, nem a szegénységet és a munka kerülését. Az Isten akaratába való belenyugvást pedig nem úgy kell értelmez[448]ni, hogy mindenbe bele kell nyugodni, ami történik. Ellenkezőleg, küzdeni kell minden ellen, ami a körülmények és emberi hibáknak a következménye, és nem Isten akaratának a folyománya.

A korán magyarázatának elszánt reformátora lett. Mindenki kezébe nyomta a Koránt, mint Luther a Bibliát. Mindenkivel megértette, hogy a Korán helyes értelmezése a nép hatalmát és gazdagságát jelenti.

Az új Arábia legsürgősebb feladatául a talajjavítást, új vízbő kutak fúrását, a sivóhomok lekötését, Arábia egész területének oázisokkal elborítását, a talaj rendszeres megművelését, a nomád élet feladását, és a népnek falvakba, állandó tartózkodásra települését tűzte ki. Ez a tradícióval teljes szakítást, és mindannak lerombolását jelentette, amire az egész arab élet időtlenidők óta épült. Egy ember tehetségét és életidejét messze meghaladó feladatot tűzött maga elé, és mégis a hihetetlen vállalkozás sikerült. – Ezer gyűlöletet győzött le, ezer apró lázongást fojtott el, ezer összejövetelen kockáztatta életét, és diadalmasan került ki a legszenvedélyesebb tanácskozásokból. Érzékenységek kímélésével és érzékenység letiprásával, szüntelen agitációval megnyerte a törzsek egy részét, megnyerte a papságot. A nomád élet feladására, településre és munkára esküt tett, baráti egyesüléseket (ihvan) alapított Arábia szerte, melynek tagja lehetett minden arab, törzsi hovatartozására tekintet nélkül. Ezen ihvanokat földműves falvakba telepítette, melyek közül nem egy már várossá fejlődött. Elborította egész Arábiát új kutakkal, amelyek vize öntözésre lett felhasználva, számtalan helyen virágzó kertek és termő szántóföldek léptek a homok helyébe. Minden igyekezetével azon van, hogy Arábia részére folyóvizet szerezzen, amelynek vizét Arábia csatornázására lehessen felhasználni. Mindezen célokra a legmodernebb gépeket szereztette be, mérnököket szerződtetett, és minthogy a sivatagok legyőzéséig utak építésére gondolni sem lehet, autóbuszjáratokat szervezett, és forgalomba helyezte a nem üzemképes állapotban lévő néhány vasútvonalat. – A mindent Isten akaratára bízó arabokkal megismertette a munka és az önsegély lehetőségeit és szükségességét. Az arab lelkeken addig kizárólag uralkodó vallási rajongás mellé az arab nagyság és az arab egység eszméinek a csiráját ültette.

Modern közigazgatás alapjait rakta le, és lassan megteremti a modern fegyverekkel felszerelt modern arab hadsereget.

A régi arab romantika és a régi arab ideálok gyökereit ásta alá, de lerakta egy európai értelemben vett polgári Arábia alapjait. Lehetőséget nyújt minden arab számára, hogy saját hazájában boldoguljon, és ne vándoroljon el. Arábia népessége rohamosan szaporodhatik, kialakulóban van az új, hatalmas Arábia.

Ha Ibn Saud, ki ma 50 éves és értelmes, sokat ígérő két fia nem őrlődnek fel a múlt elleni testet és lelket ölő harcban, úgy Arábiában megismétlődik a kemali Törökország esete, és Elő-Ázsiában új ázsiai hatalom keletkezik, melynek akaratát Elő-Ázsia ügyeinek intézésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni. [449]

A következtetések levonását az olvasóra bízom, csak fel akartam a figyelmet hívni erre az új hatalmi tényezőre, melynek természetes fejlődése a közeli kelet történelmét döntően befolyásolhatja.