Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Képzőművészeti tár - Művész/alkotó

Vissza
Almási Gábor

Almási Gábor


1911. június 13. – 1994. november 27.
szobrász

Művei képtárakban: Tóth József Alapítvány | összes mű
A művész életrajza, művészete, díjai:

Su hija Magda Almási es diseñadora industrial e interiorista.

Su segunda esposa, Almiz Weil Liza, es diseñadora de moda y pintora aficionada.

Zentán, Weiner Lipót bútorgyárában tanulta ki a műbútorasztalosságot és a fafaragást (1925–1928). 1928-ban Szabadkán a Sipos-féle bútorgyárban, 1929-ben Belgrádban, majd Zágrábban dolgozott. 1931-ben visszatért Zentára a Weiner Lipót bútorgyárba. 1932-től Szabadkán élt, és ismét a Sipos-féle bútorgyárban dolgozott. Oláh Sándorhoz járt rajzórákra. 1934-ben vett részt először kiállításon két festményével, és ekkor készítette el első szobrát, A nevető maszkot. Bútorterveit albumokban adta ki (1935, 1937). Ebben az időben kezdett szobrászattal foglalkozni. 1944-ben, az Agitpropban tevékenykedett Hangya András és Petrik Pál festőművészekkel. 1945-ben Hangya András vezetésével figurális rajztanfolyamot szerveztek, 1946-ban ~ átvette a tanfolyam vezetését. 1948-ban a figurális rajztanfolyam tárlatán a kiállított 90 műből ~ 48-cal (21 szoborral és 27 rajzzal) szerepelt. A belgrádi Képzőművészeti Akad. szobrászati szakán végzett Lojze Dolinar oszt.-ában (1952). Szabadkán képzőművészetet tanított (1952–1965), majd Németo.-ba, Detmoldba költözött, ahol Walter Altmeier faszobrász és restaurátor műhelyében dolgozott (1966–1970). Szabadkára való visszatérte után az Aurometal nemesfém-feldolgozó üzem formatervezője volt (1970–1972). – Sokoldalú művész volt: bútortervezőként indult, rajzolt, festett, formatervezéssel foglalkozott, igazán jelentőssé azonban szobrászként vált. Szobrászatában kiemelkedő helyen állnak portréi. Első munkái is portrék voltak, s végigkísérték egész életét: mellszoborként, domborműként vagy akár karikatúraként a zeneirodalom nagyjai mellett számos magyar és délszláv író, történelmi ill. kortárs közéleti személy portréját készítette el. Szobrászatát az emberközpontúság, az emberi karakter megragadása, a gondolatiság és a valóságábrázolás jellemzi. Első fennmaradt portréja a Tanulólány portréja (1940), ezt követően készítette a Szabadkai Zeneisk. megrendelésére zenészportréit (pl. Liszt, Muszorgszkij, Dvoŕák, Chopin, Liszinszki, Schubert, Paganini), majd szinte ezekkel egyidőben nagy írók, költők (pl. Petőfi, Shakespeare, Sterija Popović) portréit is. Műveit két nagy kiállításon mutatta be: Portrék 1935-től 1975-ig (1975), vmint Portré- és karkatúrakiállítás (1977). A portrék mellett más, realista témákkal is foglalkozott (pl. Vasútépítők, Lapátos lány, Csákányos lány). Foglalkoztatta a női test ábrázolása is: ezekkel a szobraival egyre inkább eltávolodott a realista ábrázolástól, s egy idő után egyre inkább stilizált faszobrokat faragott, így jutott el az ún. spirális korszakáig (Spirális cseresznyefából, 1959; Fekete spirális, 1960; Tragikus spirális, 1963). Fa szobrai mellett apró terrakotta szobrokat is készített, amelyekkel a múlt és a jelen mindennapjait örökítette meg (Alku, 1963; Parasztasszony, 1973; Kofa, 1973). Szobrászatában szimbólumokat is alkalmazott (pl. lószobrai). Néhány absztrakt szobrot is készített (pl. A tudós álma, 1959; Árboc, 1970; Szárnyak, 1981). Portréinak nagy része gipszből készült, csak kis részüket öntötte bronzba. Szobrainak anyagáról ~ ezt vallotta: „Az agyag gazdagabb, a realizmushoz, a realista megmintázáshoz alkalmasabb. Több teret enged annak, hogy amit az ember nehezen tud megoldani, azt elmélyüléssel és újabb kísérletekkel megoldhassa… Ha irodalmi hasonlattal élnék, azt mondhatnám, hogy agyagfiguráim, terrakottáim a prózát, a fafigurák a költészetet jelentik”. 1947-ben készült Tuskó c. szobra Bela Duranci szerint a vajdasági modern szobrászat kezdetét jelöli. A művésztelepi mozgalom lelkes híveként részt vett a topolyai (1959, 1961, 1963–1965, 1970–1975, 1978), a zentai (1962, 1963, 1972), az óbecsei (1962–1964) művésztelep munkájában. – ~ hagyatékát végrendeletileg Szabadka városra hagyta, azzal a feltétellel, hogy szobrait állandó jelleggel állítsák ki, erre azonban a Szabadkai Városi Múz.-ban jelenleg helyhiány miatt nincs lehetőség. Szülőfalujában emlékére emléktáblát és emlékkaput helyeztek el (2003).
Díjai:
Szabadka város Októberi Díja (Szabadka, 1982); III. díj Szarvas Gábor szobráért az adai Szarvas Gábor-emlékműpályázaton (Almási Magdával, Ada).osmrtnic livno
smrtovnice
smrtovnicaprodaja stanova
pik
smrtovnice avaz
blumen
horoskop
kalkulator online
knjige
cvijece
vicevi
Kiállítások:
Önálló kiállításai:
Városi Kiállítási Csarnok (Petrik Pállal, Szabadka, 1959); Városi Kiállítási Csarnok (Zenta, 1962); Képtár (Óbecse, 1962); Városi Kiállítási Csarnok (Szabadka, 1962); Magyarkanizsa (1962); Szabadkai Képzőművészeti Találkozó (1973); Topolya (1973); Pacsér (1973); Móra Ferenc Múz. Képtára (Szeged, 1974); 40 év portréi 1935–1975 (Szabadkai Népszínház, 1975); Portré kiállítás a 24. Kanizsai Írótábor keretében (Magyarkanizsa, 1976); Így látom én – portrék és karikatúrák (Városi Kiállítóterem, Magyarkanizsa, 1977; Városi Könyvtár, Szabadka, 1977); Forum Klub (Újvidék, 1978); Zenei témák (Zeneisk., Szabadka, 1978); Retrospektív kiállítás (Szabadkai Képzőművészeti Találkozó, 1981); Kishegyes (1981); Retrospektív kiállítás 1936–1981 (Szabadkai Városi Múz., 1982); Magyarkanizsa (1982); Kisgaléria (Topolya, 1983); 50 éves alkotómunkássága 1936–1986 (Szabadkai Képzőművészeti Találkozó, 1987); Színház (Magyarkanizsa, 1994); Erdős René-ház (Bp., 1996); Memento ~ és Glid Nándor hagyatéka (Szabadkai Városi Múz., 2001); Topolyai Múz. (2004); A koncertterem szobrainak alkotója (Szabadkai Városi Múz., 2004); Emberközelben. Retrospektív kiállítás (Zentai Városi Múz., 2005); Retrospektív kiállítás a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok keretében (Ada, 2005).
Csoportos kiállításai:
Amatőr Festők Kiállítása (Újvidék, 1934); Magyar Őstehetségek Kiállítása (Ref. Olvasókör, Újvidék, 1936); Péter-Pál napi kiállítás (Szabadka, 1936); Jugoszláviai fiatal magyar képzőművészek tárlata (Magyar Olvasókör, Szabadka, 1938); Szarajevó (1947); A figurális rajztanfolyam kiállítása (Szabadkai Kultúrotthon, 1948); Jugoszláv ifj. fesztivál képzőművészeti és iparművészeti kiállítása (Belgrád, 1948); A belgrádi Képzőművészeti Akad. hallgatóinak kiállítása (Belgrád, 1949); Szabadkai alkotók kiállítása (Szabadkai Városi Múz., 1949); A Szabadkán élő akad.-i végzettségű alkotók kiállítása (Szabadkai Városi Múz., 1951); A Vajdasági Magyar Képzőművészek Kiállítása (Magyar Ünnepi Játékok, Milekić-villa, Palics, 1952); A Vajdasági Képzőművészek Egyesületének kiállítása (Szarajevó, Szkopje, 1960); A vajdasági művésztelepek 10 éve (Szabadka, Zenta, 1962); Az Óbecsei Művésztelep ×. kiállítása (Óbecse, 1963); III. Képzőművészeti Találkozó (Palics, 1964); Kisplasztikai és plakettművészeti kiállítás (Belgrád, 1965); Három évtized palettái (Szabadkai Városi Múz., 1966); Vajdaság képzőművészei (Művészeti Pavilon Mali Kalemegdan, Belgrád, 1970); Grafika és szobrászat. I×. Képzőművészeti Találkozó (Szabadka, 1970); Képzőművészeti alkotások Szabadkán 1945–1970 (Szabadkai Városi Múz., 1970); A szabadkai és szegedi képzőművészek I. közös kiállítása (Móra Ferenc Múz., Szeged, 1970; Szabadkai Képzőművészeti Találkozó, 1970); A szabadkai és szegedi képzőművészek II. közös kiállítása (Szabadkai Városi Múz., 1972; Móra Ferenc Múz., Szeged, 1972); A Topolyai Művésztelep húsz esztendeje 1953–1973. (Topolya, 1973); Vajdasági képzőművészek Szabadkáról, Zomborból és Nagybecskerekről (Rijeka, Rovinj, 1973); Vajdasági művésztelepek (Szabadkai Képzőművészeti Találkozó, 1973); Vajdasági Képzőművészek Rajza (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1975); A vajdasági, szerbiai és koszovói képzőművészeti egyesületek közös kiállítása (Belgrád, 1978); A Híd folyóirat képzőművészeti tárlata (Szabadka, 1979); A Vajdasági Képzőművészek Egyesületének Tavaszi Tárlata (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1979); Képzőművészet a Vajdaságban 1944–1954. (Modern Képzőművészetek Galériája, Újvidék, 1980); A Vajdasági Képzőművészek Egyesületének Tavaszi Tárlata (Újvidék, 1980); Vajdasági kulturális napok (Bécs, 1981); A felkelés és a szocialista forradalom a vajdasági képzőművészek alkotásaiban (Nagybecskereki Népmúz., 1981); 30 év alkotómunka 1953–1983. A Topolyai Művésztelep 52. tárlata (Kis Képtár, Topolya, 1983); A Szabadkai Városi Múz. Állandó Képzőművészeti Tárlata (Szabadkai Városi Múz., 1984–1987); A Vajdasági Képzőművészek Szabadkai Egyesületének és a Vajdasági Iparművészek és Formatervezők Szabadkai Egyesületének kiállítása (Szabadkai Képzőművészeti Találkozó, 1985; Munkásotthon, 1986); Találkozások 86. Szeged – Szabadka (Szeged, Szabadkai Képzőművészeti Találkozó, 1986); A Vajdasági Képzőművészek Egyesületének és a Vajdasági Iparművészek és Formatervezők Egyesületének kiállítása (Szabadkai Munkásotthon, 1989); 20 éves a Tóth József Alapítvány (Zentai Városi Múz., 1992); A Dr. Vinko Perčić-gyűjtemény Kiállítása (Szabadka, 1996); Stuttgart (1996); Zentai arcképek a Zentai Városi Múz. gyűjteményéből (Zentai Városi Múz., 1997); Állandó tárlatra várva… (Szabadkai Városi Múz., 2002).
Művek lapokban, közgyűjteményben:
Főbb művei:
szobrai: Szegény asszony (fa, 1937); Zsákolók (gipsz, 1938); Tanulmányfej (fa, 1946); Tuskó (fa, 1947); Vasútépítő (fa, 1947/86); Kislány könyvvel (gipsz, 46×31×23, 1948); Vasútépítők (patinázott gipsz, 1950); Magvető (patinázott gipsz, 1950); Munkaakció (patinázott gipsz, 1950?); Gereblyés lány (gipsz, 1951); Új korszak (fa, 1959); Alak (cseresznyefa, 85 cm, 1959); Mozaikkészítő (fa, 1959); Ritmus (gipsz, 1959); Világos spirális (fa, 1960); Fekete spirális (fa, 1960); Bika (terrakotta, 1961); Ló (terrakotta, 1962); Niké (terrakotta, 1963); Fejtanulmány (gipsz, 1964); Spirális (gipsz, 1964); Körtefa spirális (fa, 1964); Alak (fa, 1965); Mozgás – tanulmány (fa, 1965); Lendület (fa, 1965); Szárnyszegetten (gipsz, 1971); Figurák (terrakotta, 1972); Fejtanulmány (terrakotta, 1972); Kosaras asszony (terrakotta, 1973); Lovak (terrakotta, 1973); Magány (fa, 1979); Alak (fa, 1980); Szárnyak (fa, 1981); Szomorúság (fa, 1981); Kariatida (fa, 1982); Ritmus (fa, 1983); Nyugtalan kariatida (gipsz, 1984); Metamorfózis (1990); Mefisztó; Ikarosz (fa); Gyermekfej; Vitorla; Női alak (fa); Táncosnők (terrakotta); Alak (terrakotta); Ritmus (fa, 93×17); domborművei: Majtényi Mihály (dombormű, 1976); Kenyeret vivő fiú (fadombormű, 1989); portréi: Beethoven (gipsz, 1938); Ady Endre (gipsz, 1940); Önarckép; Petőfi Sándor (patinázott gipsz, 1948); Liszinszki (gipsz, 1951); Chopin (gipsz, 1951); Savoyai Jenő (patinázott gipsz, 1951); Paganini (gipsz, 1952); József Attila (gipsz, 1952); Shakespeare (gipsz, 1953); Oláh Sándor (patinázott gipsz, 1962); Liszt-portré; Muszorgszkij (gipsz, 1964); F. K. arcképmása (terrakotta, 1971); Lévay Endre (1972); Gajdos Tibor (1973); Gál László (terrakotta, 1977); Ady Endre (terrakotta, 1977); Ivo Andrić (terrakotta, 1977); Balázs G. Árpád (gipsz, dombormű, 1977); K. J. portréja (gipsz); Vuk Karadžić (gipsz, 53×47×28); Kosztolányi Dezső (gipsz, 60×40×30); köztéren és középületekben található szobrai: Liszt Ferenc mellszobra (Szabadkai Zeneisk., 1946); Dvořák, Haydn és Rameau mellszobra (Szabadkai Zeneisk., 1948); Elefánt és oroszlán (Palicsi Állatkert, 1948); Savoyai Jenő mellszobra (Zentai Városi Múz., 1951); Liszinszki és Chopin mellszobra (Szabadkai Zeneisk., 1951); Paganini és Schubert mellszobra (Szabadkai Zeneisk., 1952); Debussy mellszobra (Szabadkai Zeneisk., 1953); emlékmű (Padé, 1953); emlékmű (Beodra, 1954); Muszorgszkij mellszobra (Szabadkai Zeneisk., 1964); Csáth Géza portré-bronzszobra (40×29×60, Szabadka, Szabadság tér, 1969); Cvetko Manojlović és Gaál Ferenc mellszobra (Szabadkai Zeneisk., 1970); Lányi Ernő mellszobra (Szabadkai Zeneisk., 1971); Szarvas Gábor mellszobra (Ada, 1972); Jovan Jovanović Zmaj mellszobra (Magyarkanizsa, Jovan Jovanović Zmaj Ált. Isk., 1974); Kizúr István mellszobra (Szabadka, Kizúr István Ált. Isk., 1974); Lifka Sándor mellszobra (Szabadka, Fasizmus áldozatainak tere, a szobor 1974-ben készült, de 1994-ben állították fel); Vladimir Nazor mellszobra (Györgyén, Vladimir Nazor Ált. Isk., 1976); Tóth József domborműves arcképe (Zenta, Felsővárosi temető, a Tóth család sírboltja, 1979); Bakos Kálmán és Halász József osztályharcosok mellszobra (Ada, park, 1984); Kosztolányi Dezső bronz mellszobra (50×32×64, Szabadka, a Petőfi Sándor u.-i parkban, a gimn. épülete előtt, 1985); Emlékjegy (Szabadka, Határőr Helyi Közösség, 1986); Székely Tibor síremlékének domborműve (Szabadka, 1988); Fáklyás emlékjegy (Szabadka, Határőr Helyi Közösség, 1986); a Kosztolányi Dezső emléktáblán levő bronz plakett (Szabadka, a Svetozar Marković Gimn. falán, 1993); Lifka Sándor mellszobra (Szabadka, 1994); Garai Béla portréja (Szabadka, Népkör, a modell 1973-ban készült, 1995-ben állították fel); szobra könyvfedőlapon: József Attila összes költeményei és műfordításai. (Újvidék, 1952).
Könyvillusztrációi:
Lőrincz Péter: Olvasókönyv a középiskolák I. és II. oszt.-a számára. Hangya Andrással, Andrejević-Kunnal, Kovačevićtyel. (Újvidék, 1947);
Művei lapokban:
Linómetszet (H–H, 1934/33–34); Zsákhordók c. szobráról fotó (Híd, 1938/10); Üz. (1984/10); Üz. (1985/1); Híd (1985/4); Híd (1988/5); Kilátó (M. Szó, 2001. jún. 9.); Kilátó (M. Szó, 2004. júl. 24., 25.).
Könyvei:
Modern bútorok tervrajzának albuma (1935, 1937); Szobortalan égaljról jöttem. (Önéletrajz). Életjel Miniatűrök 36. (Szabadka, 1981);
Képzőművészeti írásai:
Ma is látom [Vinkler Imréről]. (Híd, 1978/12);
Művei közgyűjteményben:
Szabadkai Városi Múz.; Szabadkai Képzőművészeti Találkozó; Szabadkai Városi Könyvtár; Dr. Vinko Perčić Honi Műgyűjteménye (Szabadka); József Attila Könyvtár (Magyarkanizsa); Zentai Városi Múz.; Topolyai Művésztelep; Óbecsei Városi Múz.; Szerb Matica Galériája (Újvidék); Repülő Múz. (Belgrád).
Irodalom:

Lévay Endre: Nemzedékünk iparművészete. (Híd, 1935/6); Schulhoff József: Magyar tehetségek csarnoka. Fiatal képzőművészek első kiállítása a noviszádi református körben. (Napló, 1936. ápr. 12.); Péter-Pál napi kiállítás Szuboticán. A. G., egy munkásművész szobrai a kiállítás szenzációja. (Alf., 1936/26); Csapó Sándor: Négy fiatal festő és szobrász kiállítása Szuboticán. (Napló, 1936. jún. 26.); Gál László: A. G. útja. (Híd, 1949/1); Lévay Endre: Egy arc a művészek sorából. (7N, 1952. márc. 23.); Művésztalálkozó. (7N, 1952. júl. 20.); B. Szabó György: Festők, szobrászok. (Magyar Ünnepi Játékok, Palics 1952, Újvidék, 1952); Sulhóf József: Egy új szoborról. (Híd, 1952/12); Kolozsi Tibor: Az agyagtól a bronzig. (7N, 1954. máj. 1.); Urbán János: A fafaragástól az emlékművekig. (M. Szó, 1962. febr. 25.); Savremeni likovni umetnici Vojvodine. Djordje Jović: Četvrt veka razvoja savremene likovne umetnosti u Vojvodini. (Udruženje likovnih umetnika Srbije Podružnica za Vojvodinu, Novi Sad, 1968); Bela Duranci: Likovno stvaralaštvo – Képzőművészeti alkotások, Subotica – Szabadka 1945–1970. Kat. (Gradski muzej – Városi Múz., Subotica – Szabadka, 1970); Likovni umetnici Vojvodine. Kat. (Umetnički paviljon Mali Kalemegdan, Beograd, 1970); Csáky Sörös Piroska: A jugoszláviai magyar könyv 1945–1970. (Újvidék, 1973); Vojvođanski umetnici iz Subotice, Sombora i Zrenjanina. Kat. (Subotica, 1973); Nagy Mária: A realizmus elkötelezettje. (MKÚ, 1973. okt. 1.); Gajdos Tibor: Szobrászsors itt és most. (Üz., 1974/7–8); Szabadkai képzőművészek. Októberi találkozó. Kat. (Marosmenti Művésztelep, Makó; Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely; Városi Múz., Szabadka, 1974); 40 év portréi 1935–1975. Kat. (Szabadka, 1975); Lábadi Károly: Emberszeretet. A. G. 40 év portréi című szoborkiállítása alkalmából. (MKÚ, 1975. ápr. 15.); Ács József: Reprezentáló nagyok. (M. Szó, 1975. máj. 25.); Bela Duranci: Portreti 1935–1975. Kat. (Subotica, 1975); Đorđe Jović: Crtež likovnih umetnika Vojvodine. (Udruženje likovnih umetnika Vojvodine, Novi Sad, 1975); Tolnai Ottó: A. G. gipszportréi. (Híd, 1977/10; T. O.: A meztelen bohóc, Újvidék, 1992); Portré- és karikatúrakiállítás. (7N, 1977. nov. 11.); Gajdos Tibor: Képzőművészeti élet Szabadkán a két világháború között. (Szabadka, 1977); Szabadkai művészek kiállítása Szegeden és Szabadkán. Kat. (Móra Ferenc Múz., Szeged, Városi Múz., Szabadka, 1978); Lábadi Károly: Látogatóban A. G.-nál. (MKÚ, 1978. aug. 1.); Ács József: A munkásmozgalom, a Híd és a képzőművészek. A. G. szobrászművész az 1938. évi szabadkai kiállításról. (M. Szó, 1979. okt. 30.); Baranyi Anna: A. G. Kat. (Városi Múz., Szabadka, 1981); Miloš Arsić: Likovna umetnost u Vojvodini 1944–1954. (Galerija savremene likovne umetnosti, Novi Sad, 1980); Gajdos Tibor: A sokarcú A. G. (Híd, 1981/6); Bela Duranci: A nemes anyagok iránti szeretet. A. G. művészetéről. (Üz., 1981/9); Ács József: Végletek közötti művészet. (M. Szó, 1982. jan. 28.); Fehér Ferenc: Az emberi nagyság kis könyvei. (M. Szó, 1982. febr. 6.); Szobortalan égaljról jöttem. (7N, 1982. febr. 12.); Gajdos Tibor: Beethoventól a szárnyakig (A. G. retrospektív tárlatáról) (Üz., 1982/3); Baranovszky Edit: Csendes nagyságban (A. G.: Szobortalan égaljról jöttem) (Üz., 1982/4); Baranovszky Edit: Nem tudtam kiiktatni szobraimból az embert. (7N melléklete, 1982. ápr. 30.); Susreti 82. – Találkozások 82 Képzőművészeti Találkozó, Veljko Vlahović Munkásegyetem, Szabadka; u.: Várakozó szobrok. Látogatóban A. G. műtermében. (M. Szó, 1983. márc. 10.); Izložba likovnih i primenjenih umetnika Subotice, članova Udruženja ULUV i UPIDIV, A Vajdasági Képzőművészek egyesülete és a Vajdasági Iparművészek és Formatervezők Egyesülete szabadkai tagjainak kiállítása 24. ×I.–10. ×II 1983. 1983. ×I. 24.–×II. 10. Szabadka; Umetnička kolonija Bačka Topola, 30 godina stvaralaštva – Topolyai Művésztelep, 30 év alkotómunka (Topolya, 1983); u.: Várakozó szobrok. Látogatóban A. G. műtermében. (M. Szó, 1983. márc. 10.); Ljiljana Ivanović: Razvoj skulpture u Vojvodini 1895–1980. Kat. (Novi Sad, 1984); Bela Duranci: Likovno stvaralaštvo – Képzőművészeti alkotások, Subotica – Szabadka 1944–1984. Dragomir Ugrennel. Kat. (Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 1984); Susreti 84. – Találkozások 84., Képzőművészeti Találkozó, Vajdasági Képzőművészek, Iparművészek és Formaterezők Szabadkai Egyesülete) Kat.; A Vajdasági Képzőművészek Egyesületének és a Vajdasági Iparművészek és Formatervezők Egyesületének kiállítása. Kat. (Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 1985); B. Gy.: Vajdasági szobrászat 1895–1980. (Híd, 1985/1); Gajdos Tibor: A Szabadkai Városi Múzeum Képzőművészeti Tárlata. Százhatvan éves áttekintés. (Lét. Évk. 1985 Szabadkáról, Újvidék, 1985); Sz.[Szabó] J.[József]: Köszöntő helyett: (A. G. szobrászművész 75 éves). (M. Szó, 1986. júl. 10.); Susreti ’86 – Találkozások 86. Szeged – Szabadka, Képzőművészeti Találkozó Kat. (Szabadka, 1986); Likovni susret – Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 1962–1987. Kat. (1988); Bela Duranci: Vajdaság képzőművészete. Adalékok a ××. századi művészettörténeti kutatásokhoz. (I–×I.) (Híd, 1986/1–1986/12); B. Szabó György: Első kísérlet a vajdasági magyar festők anyagának egybegyűjtésére. (Két interjú a palicsi tárlatról). Képzőművészetünk a mérlegen. (A palicsi tárlat néhány tanulsága). (B. Sz. Gy.: A tér és idő árnyékában, Újvidék, 1989); Bela Duranci: Umetničke kolonije. (Subotica, 1989); Tari István: Bemutatjuk A. G. alkotásait. A Képes Ifjúság minitárlata. (KI, 1990. máj. 16.); Baranovszky Edit: Két képzőművész köszöntése. A. G. nyolcvan, Petrik Pál hetvenöt éves. (Üz., 1991/5–6); Baranovszky Edit: Hajnal-szavú szobrok Ikarosz-vágyú szülője. (M. Szó, 1991. jan. 12.); Baranovszky Edit: Látogatás A. G. szabadkai szobrászművésznél. (Új Mo. Magazin, 1993. okt. 16.); (-kó): A. G. műveinek kiállítása Kanizsán. (Új HN, 1994. ápr. 29.); Művelődési mozaik. A. G. retrospektív kiállítása (Üz., 1994/7–8); G. Á.: A. G. halálhírére. (SzHN, 1994. dec. 1.); CZ [Koncz István]: Végső búcsú A. G.-tól. (Új Kép. Új., 1994. dec. 8.); Baranovszky Edit: Szorgalommal, kitartással: A. G.-ra emlékezve. (2×7N, 1994. dec. 14.); CZ [Koncz István]: Szobortalan égtájról jöttem: A. G. szobrászra emlékezve. (Új Kép. Új., 1994. dec. 22.); Gajdos Tibor: Az utolsó kézfogás: A. G. (1911–1994) (Üz., 1994/12); Gubás Ágota: A. G. (1911–1994) (Híd, 1994/12); Bela Duranci–Baranyi Anna–Sebők Zoltán: A vajdasági magyar képzőművészetről. (Sümegi György–Tóth Piroska: Idekint és odabent. Beszélgetések a képzőművészetről. Békéscsaba, 1994); Gajdos Tibor: Szabadka képzőművészete. Történeti áttekintés a kezdetektől 1973-ig. (Szabadka, 1995); Gyurkovics Hunor: Hat hete hunyt el A. G. (Új HN, 1995. jan. 6.); Baranovszky Edit: Tisztesség, szerénység. A. G. szobrászművész özvegyénél. (7N, 1995. nov. 22.); Dévavári Zoltán: A. G. (Életjel Évk. 6. 1988–1994, Szabadka, 1995); CZ: A. G. hagyatéka Kanizsának. (Új Kép. Új., 1995. dec. 23.); Donacija Dr. Vinka Perčića umjetnine zavičajne zbirke Dr. Vinko Perčić adományának Honi Műgyűjteménye. (Zavičajna Galerija Dr. Vinko Perčić [Dr. Vinko Perčić Honi Galériája], Gradski muzej – Városi Múz., Subotica – Szabadka, 1996); [Balázs-Arth Valéria]: A. G. (RÚL, 1. k. Bp., 1996; 1. k. Bp., 1999); Burkus Valéria: Elárvult műterem. Emlékezés A. G.-ra. (2×7N, 1997. okt. 8.; B. V.: Magunkról. Beszélgetések, Szabadka, 2003); B[alázs]. A[rth]. V[aléria].: A. G. (KMML, 1. k. Bp., 1999); 9+1 Ómoravica 1978–2000. Kat. (2000); A. G. (ÚMÉL, I. k. Bp., 2001); n. [Gyermán Tibor]: A megfogalmazás tisztasága. Kilencven éve született A. G. (M. Szó, 2001. jún. 9.); Gyermán Tibor: A. G. művészete. A szobrász születésének kilencvenedik évfordulójára. (HN, 2001. jún. 13.); Németh Ferenc: A terrakotta mestere. 90 évvel ezelőtt született A. G. szobrász. (Csal. K., 2001. jún. 21.); Memento. A. G. és Glid Nándor. Bev. Olga Ninkov Kovačev. (Szabadkai Városi Múz., 2001); Gyermán Tibor: Glid Nándor és A. G. közös retrospektív kiállítása. (M. Szó, 2001. szept. l.); Kalapis Zoltán: A. G. (K. Z.: Életrajzi kalauz I. Újvidék, 2002); Bela Duranci–Vera Gabrić Pouča: Javni spomenici Opštine Subotica. Szabadka község köztéri emlékművei. (Szabadka, 2001); Ninkovné K. Olga Mária: Kiállítás a Milekić-villában. Vajdasági Magyar Képzőművészek Kiállítása, Palics, 1952. jún. 26. – szept. 30. (Üz., 2002 tavasz); Ninkovné K. Olga Mária: Emberközelben. A. G. élete és művészete. (Tóthfalu, 2003); Testvértelepülések egymásért. (HN, 2003. szept. 24.); N. K.: Felülmúlhatatlan szoborportrék. Könyvbemutató és emlékkiállítás Topolyán. (M. Szó, 2004. okt. 25.); Bela Duranci: G. A. (B. D.: Moj izbor, Novi Sad, 2004); Fekete J. József: Egy képzőművészeti tanulmányról. (M. Szó, Kilátó, 2004. júl. 24., 25.).
A szócikkhez felhasznált irodalom:

Balázs-Arth Valéria: Délvidéki Magyar Képzőművészeti Lexikon
Képek száma: 2
Az alkotó műveinek megtekintése

Frissítés időpontja: 2024-02-13